rendtörténet

Piarista pillanatok (2) Az első piaristák Debrecenben (1719)

Debrecen a szabad királyi városi kiváltság elnyeréséért cserébe 1715-ben kénytelen volt hozzájárulni területén egy katolikus plébánia létesítéséhez, amelynek vezetését 1719-től a piaristák vettek át. Az első piarista, Szlopnyai Elek 1719. január 17-én érkezett, majd áprilisban csatlakozott hozzá Hornik István, akik káplánként szolgáltak. Miután 1720 őszén megérkezett a harmadik rendtárs, Halápy Konstantin, az iskolát is megnyitották. Ezt ábrázolja Unghváry Sándor 1936-ban készült freskója a debreceni Szent Anna plébániatemplomban.

Piarista pillanatok (1) A piarista rend honosítása Magyarországon (1715)

Az 1708–1715. közötti években négy ülésszakban megtartott magyar országgyűlés végén, 1715-ben a rendek elfogadták, III. Károly király pedig jóváhagyta azt a törvényt, amely a piarista rendet Magyarországon „befogadottnak és állandósítottnak” mondta ki. Ezt ábrázolja Pataky Imre festménye, amelyet a kecskeméti piarista gimnázium számára festett 1904-ben.

Piarista tematikus adásnap

2021. március 7-én, a magyar piarista rendtartomány felállításának háromszázadik évfordulója alkalmából tematikus adásnapot tart a Mária Rádió. A nap során elhangzó műsorok a jeles évfordulót ünneplő szerzeteseket, munkatársakat és öregdiákokat szólaltatnak meg.

A piarista adásnap műsorrendje

(A részletes műsort lásd: https://www.mariaradio.hu/musornaptar/2021/3/07)

07:05-08:20 Napindító: Hálaadás a piarista közösségért a jubileumi évben

Szelíd iskolai és szerzetesi szórakozások

Mivel farsangi idő van, 2020. február 4-én Madocsai Bea, a katolikus.tv (EWTN) „Délelőtt” című műsorában a szerzetesi élet vidám oldaláról beszélgetett Koltai Andrással, a Piarista Rend Magyar Tartománya levéltárosával. Szó esett anekdotákról, rekreációról, a bencés Valentin Rathgeber és a piarista Schreier Norbert kolostori asztali zenéléséről, farsangsiratókól, szárított halról és tubákról.

Hogyan készültek a magyar piaristák az 1938-as kettős szentévre?

Karthágó 1930-ban Szent Ágoston halálának 1500 éves jubileumán lehetett házigazdája az Eucharisztikus Kongresszusnak, majd Dublin 1932-ben Szent Patrik partraszállásának ugyancsak 1500. évfordulóján. Magyarországon a rendezés lehetőségét Szent István égi születésnapjának 900. évfordulójára szerették volna megnyerni. Több éven át tartó diplomáciai munka eredményeként, melynek egyik elemeként meg kellett kérni a lengyeleket, hogy lépjenek vissza a javunkra, amit meg is tettek, 1936 novemberében Budapestre bízták a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megrendezését.

A piarista patrocíniumi ünnep történetéről

Bár ma a legtöbb piarista diák meg van győződve róla, hogy Kalazanci Szt. József 1648. augusztus 25-én tudatosan iskolai szünet idején távozott e világból, hogy majdani ünnepe ne lehessen iskolai szünnap, ez már csak azért sem lehet igaz, mert abban az időben az éves vakációt a diákok és tanárok nem augusztusban, hanem a szőlőszüret idején, szeptemberben és októberben élvezhették.

Emlékezés a szerzetesrendek 1950. évi feloszlatására

A napokban hagytuk magunk mögött a 70. évfordulóját annak, hogy a Rákosi Mátyás vezette kommunista rendőrállam 1950 nyarán több éjszakai akcióval több mint 3000 szerzetest deportált különféle kolostorokba, majd pedig szeptember 7-én megvonta a szerzetesrendek működési engedélyét. Eközben megindultak az állam és egyház közötti tárgyalások, amelyek azonban csupán annyi eredményt hoztak, hogy négy tanítórend kilenc kolostora és nyolc iskolája korlátozott és ellenőrzött körülmények között mégiscsak folytathatta tevékenységét.

Iskolakezdés kolerajárvány idején 1893-ban

Az én naplóm címmel jelent meg Sebők Imre (1878–1917) gimnazista korát megörökítő visszaemlékezése a Zászlónk első négy évfolyamában, 1902 és 1906 között, folytatásokban (név nélkül), majd külön könyvként is. Ebben szerepel az alábbi életkép is, amely az 1893/1894. évi iskolaév megkezdését akadályozó kolerajárvány idejét idézi föl (287-295). Bár a „napló” egyes részei fiktívek, az 1893/1894-es tanév „a közbejött kolerajárvány miatt” Budapesten és néhány kelet- és dél-magyarországi városban – a helyi rendeletek szerint – valóban három vagy négy héttel később kezdődött.

Trianon és a magyar piaristák (3) Léva

Az első világháborút követő nemzeti összeomlás, majd az ország területének megszállását és megcsonkítását szentesítő trianoni békeszerződés a magyar piaristák életét is alapjában rengette meg. Iskoláik és rendházaik többsége az új országhatárok mögé került: kilenc ház Csehszlovákia, négy Románia, egy pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fennhatósága alá került. Trianon századik évfordulója alkalmából ezek sorsát elevenítjük föl, hogy nehéz éveik emlékével járuljunk hozzá közös múltunk megértéséhez és feldolgozásához.

 

A magyar piaristák múltja és jelene – spanyolul

A magyarországi piarista rendtartomány jövőre készül 300 éves születésnapjára. Ezért José Pascual Burgués piarista, a rend központi levéltárának (Archivio Generale delle Scuole Pie) vezetője úgy döntött, hogy érdemes lenne a spanyol nyelven olvasó tág piarista közösség számára is bemutatni a rend történetét Magyarországon, abban az országban, ahol a Kalazanci Szent József fiai annyira meghatározó szerepet játszottak, de amely különös nyelve és egyedi sorsa miatt sokak számára ismeretlen, sőt megfejthetetlen tájnak számít.

Oldalak