Könyvbemutatóval és vitrinavatóval zárult december 11-én az Astra Bábegyüttes számára a 2024. év, amelynek eseményei egyfajta ünnepélyes és méltó lezárást jelentettek a Vízvári László (1919–2003) piarista által 1962-ben alapított alkotóműhely számára. Idén volt 70 éve, hogy Vízvári László (valamint Koós Iván és Balogh Beatrix) létrehozták az Astra elődjét, az Aurora Művészegyüttest.
A nagyváros karácsony előtti készülődése 120 évvel ezelőtt sem hagyta hidegen a gyerekeket. Ennek irodalmi lenyomatát őrzik azok a dolgozatok, amelyeket a budapesti piarista gimnázium IV.A. osztályos diákjai írtak 1904/1905-ben. Tanáruk és osztályfőnökük, Prónai Antal, saját tankönyvéből (Stilisztika, Szent István Társulat, 1903) tanította a magyar irodalmat, amelynek első fejezete a „leírásokról” szólt, az ajánlott feladatok között pedig ilyenek szerepeltek: „Utam hazulról az iskoláig”, „Az utca”, „Séta a városban”, „A vásár”.
A Magyar Tudományos Akadémia, a magyar közélet egyik legnagyobb presztízsű intézménye 2025-ben ünnepli alapításának 200. évfordulóját (mta200.hu). A nagyszabású központi bicentenáriumi rendezvénysorozathoz a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára történettudományi konferencia szervezésével csatlakozik Szerzetesek az Akadémián címmel.
Vízvári László (1919–2003) piarista kezdő tanár kora óta foglalkozott a bábművészettel, és az általa alapított Aurora, majd Astra együttesek a korszak legkiválóbb, európai szinten is elismert amatőr együttesei közé tartoztak.
A Magyar Nemzeti Levéltár iskolai évnyitóra készült közlésében (Künstlerné Virág Éva: „Mi Istennek hála ismét tanuláshoz kezdtünk”) különféle 17-19. századi diákok, és az ő füzeteik, tankönyveik bukkannak föl. Köztük van Szilassy József (1792–1856) Zemplén vármegyei főispáni adminisztrátor egyik diákkori írásgyakorlat-füzete is a pesti piarista gimnáziumból.
A budapesti Piarista Gimnázium 2. emeleti aulájában látható április 25. óta az Essentia in scientia tablókiállítás, amely a Régi Magyarországi Nyomtatványok (RMNy) bibliográfiát és megindítója, a 100 éve született Borsa Gedeon (1923–2022) munkásságát mutatja be.
Mostantól a matricula.hu felületén, a magyarországi egyházi levéltárak közös e-kutatási platformján teljes egészében elérhető a kecskeméti piarista gimnázium anyakönyveinek és érettségi törzskönyveinek sorozata a 18. század első felétől 1948-ig.
A budapesti Nemzeti Színház új felfogásban, Berettyán Nándor rendezésében, Rátóti Zoltán főszereplésével állította színpadra Sík Sándor piarista „István király" című színművét. Ehhez kapcsolódóan, a hivatalos bemutató előtti napon, 2024. március 1-én egy kiállítás is nyílt, amely március 20-ig volt látható.
A budapesti Nemzeti Színház 2024. március 2-án, 85 év után ismét bemutatja Sík Sándor István király című drámáját. Ennek kapcsán arra keressük a választ: hogyan válhatott ez az ógörög mintákat követő tragédia a piarista költő legnépszerűbb színpadi művévé? És hogyan néztek ki a Sík Sándor által megszólaltatott keresztény és pogány magyarok az 1930-as évek színpadjain?
A farsang a régi piarista rendházakban is farsang volt, amikor az egyébként komoly atyák vidámságra adták a fejüket. De a főként latin nyelvű iskolai oktatással foglalkozó közösség tagjai ekkor sem tagadták meg műveltségüket, és kitartottak a klasszikus előképek mellett. Márpedig a latinos iskolai kultúrában Bacchus isten ókori ünnepét, a bacchanáliát, a keresztény nagyböjtöt megelőző farsang egyenes előzményének tartották.
© Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, 2022