Könyvbemutatóval és vitrinavatóval zárult december 11-én az Astra Bábegyüttes életében a 2024. év, amelynek eseményei egyfajta ünnepélyes és méltó lezárást jelentettek a Vízvári László (1919–2003) piarista által 1962-ben alapított alkotóműhely számára. Idén volt 70 éve, hogy a Vízvári László (valamint Koós Iván és Balogh Beatrix) megalapították az Astra elődjét, az Aurora Művészegyüttest. A két együttes tevékenységét az az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet nyáron igényes kiállításon mutatta be a pesti Vigadóban, amely a látogatók és a szakma részéről is egyhangú elismerést kapott, és elnyerte „Az Év Kiállítása” díjat (a 10 millió Ft bekerülési költség alatti kategóriában). A kiállítás csökkentett változata még január végéig látható a pesterzsébeti Csili Művelődési Központban.
A történet szomorúbb része, hogy mivel az együttes tagjai koruk miatt már nem tartanak előadásokat, a kiállítás rendezése során gyakorlatilag megtörtént az Astra műhelyének és raktárának felszámolása a Csalogány utcában. Az ott található szerszámok, bábok és más színpadi eszközök nagy részének a Piarista Rend Magyar Tartománya a tulajdonosa, de a tervek szerint hamarosan átadásra kerülnek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet számára.
Az „ünnepi év” lezárásaként a Csili Művelődési ház egy könyvet is kiadott, amely méltó emléket állít az Astra és a Csili közös történetének. Az Astra 1967-ben lett a Csili „rezidens” együttesévé, s együttműködésüknek érdekes felhangot adott a ház és a bábegyüttes nevének különleges kapcsolódása, hiszen az astra szó latinul csillagot jelent, a művelődési ház pedig a Csillag utcáról (ma Nagy Győry István utca) kapta a nevét. Erre utal a kötet címe is: A bábjáték csillagai: Az Astra Bábegyüttes és a Csili Művelődési Központ 1967–2019 címmel. A szerkesztők, Lovas Lilla és Koltai András szándéka szerint a kötetben a fő hangsúlyt az együttes előadásainak képes dokumentációja kapta, amelyet korabeli ismertetők és kritikák egészítenek ki. A gazdag képanyag gerincét az együttes tagja, Szilágyi Mária által készített fényképek alkotják. Külön fejezet mutatja be az együttes történetét, vezető művészeit (Koós Iván, Ősz Szabó Antómia, Vízvári László) valamint a Csili által rendezett bábmajálisokat. A kötet szerkesztése során is aktívan közreműködtek az Astra tagjai, akik sok részletet és adatot pontosítottak. Az igényes kötet tipográfusa is az együttes egyik tagja, Hollós János volt.
A kötet bemutatója 2024. december 11-én volt a Csili B épületében található előadóteremben, amely 2004 óta Vízvári László nevét viseli. Az eseményen került sor a Várhalmi András Díj átadására (amelyet Polyák Edit, a Csili igazgatónője kapott), majd pedig a kötetet a szerkesztők mutatták be. Ezt követően a Csili előcsarnokában került sor annak a vitrinnek az avatására is, amelyben az Astra néhány bábja kapott helyet.
A kötet olvasói számára QR kódok segítségével a Csili közzétette egy Vízvári Lászlóról készült portréfilmet, valamint az Astra néhány előadásáról készült felvétel részletét, az alábbiakat:
- A bűbájos bábos, portréfilm (11 perc)
- A bűvészinas (Szilágyi Mária felvétele, 12:40 perc)
- Gyermekjátékok, próba (Szilágyi Mária felvétele, 5:30 perc)
- Búbos vitéz, részletek (Szilágyi Mária felvétele, 4:20 perc)
- Haláltánc, részletek (Koós György felvétele, 2:30 perc)
- Példabeszédek, részletek (Sasi Gábor felvétele, 11:10 perc)
- Fiú születik, részletek (Lelkes Zsolt felvétele, 12:28 perc)
