Az első világháborút követő nemzeti összeomlás, majd az ország területének megszállását és megcsonkítását szentesítő trianoni békeszerződés a magyar piaristák életét is alapjában rengette meg. Iskoláik és rendházaik többsége az új országhatárok mögé került: kilenc ház Csehszlovákia, négy Románia, egy pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fennhatósága alá került. Trianon századik évfordulója alkalmából ezek sorsát elevenítjük föl, hogy nehéz éveik emlékével járuljunk hozzá közös múltunk megértéséhez és feldolgozásához.

A magyarországi piarista rendtartomány jövőre készül 300 éves születésnapjára. Ezért José Pascual Burgués piarista, a rend központi levéltárának (Archivio Generale delle Scuole Pie) vezetője úgy döntött, hogy érdemes lenne a spanyol nyelven olvasó tág piarista közösség számára is bemutatni a rend történetét Magyarországon, abban az országban, ahol a Kalazanci Szent József fiai annyira meghatározó szerepet játszottak, de amely különös nyelve és egyedi sorsa miatt sokak számára ismeretlen, sőt megfejthetetlen tájnak számít.

Múzeumunk második digitális kamarakiállítás a piarista rend, illetve a magyar piaristák Mária-tiszteletét szeretné felvázolni. Ehhez ismét metszetgyűjteményünket hívtuk segítségül, hogy Szűz Mária életéből vett jeleneteket, hozzá kötődő szimbólumokat, illetve magyar vonatkozású kegyképeket mutathassunk be.

• ismertető
• belépés

Kedves Diákok! A Kegyesség és RAJZtudomány című, a magyar piaristák és a rajzművészet öt évszázados kapcsolatát feldolgozó kiállításhoz kötődően a Piarista Múzeum karikatúra-pályázatot hirdet, amelynek témája lehet a piarista rend, illetve az iskolátok múltjához vagy jelenéhez kötődő érdekes, jelentős esemény vagy akár személyek humoros grafikai megfogalmazása. Készíthettek karikatúrát Kalazanciusról, a rendalapításról, a privigyei szellemjárásról, de egy-egy jelentősebb piarista karakterről, pl.

Izgalmas nyelvújítási kvízt állítottunk össze Hanák János piarista szerzetes 19. század közepén kitalált, igen kreatív és humoros, magyaros állatnevei alapján. Kitaláljátok, hogy mi lehet a cicabó, a gór ugrány, a hátrahorg vagy a foltos nyakorjány? A játékot 5-99 éves korig mindenkinek ajánljuk, de vigyázat, nem olyan egyszerű!

Az első világháborút követő nemzeti összeomlás, majd az ország területének megszállását és megcsonkítását szentesítő trianoni békeszerződés a magyar piaristák életét is alapjában rengette meg. Iskoláik és rendházaik többsége az új országhatárok mögé került: kilenc ház Csehszlovákia, négy Románia, egy pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fennhatósága alá került. Trianon századik évfordulója alkalmából ezek sorsát elevenítjük föl, hogy nehéz éveik emlékével járuljunk hozzá közös múltunk megértéséhez és feldolgozásához.

Ebben a különleges helyzetben, amikor liturgiákon is csak online módon tudunk részt venni, szerettünk volna valami apró dologgal mi is hozzájárulni a nagyheti események közvetlenebb megéléséhez. Metszetgyűjteményünket segítségül hívva egy digitális kamarakiállítást hoztunk létre, ahol a képeken keresztül végigelmélkedhető, végigkövethető Krisztus szenvedéstörténete.  A tartalom művészettörténeti, teológiai csemegeként is fogyasztható, különleges 17-19. századi metszetek, illetve egyéb műtárgyak szerepelnek a válogatásban. A virtuális tárlat elérhető (regisztráció nélkül is):

A Magyarország piarista múltjából című piarista rendtörténeti könyvsorozatunk első 11 kötete teljes terjedelmében elérhetővé vált a tegnapi naptól a Piarista Központi Könyvtár elektronikus könyvtárában, PDF formában. A könyvek 2007 és 2017 között jelentek még a Piarista Rend Magyar Tartománya kiadásában, és a Központi Levéltárban készültek (az 5. kötet kivételével, amelynek műhelye a szegedi piarista gimnázium volt, és egyelőre még nem hozzáférhető).

Debrecen piaristáinak missziója az epidémia idején annyira egyedülálló a provincia történetében, hogy karakterisztikus vonásait kár volna a hevenyészett képből is kihagyni. A piaristák Debrecenben nem szívesen fogadott vendégek. Erdélynek és a Partiumnak a Diploma Lepoldinum óta megszüntetett különállása politikai egyezkedésre kényszeríti a várost a bécsi udvar hatalmaival, ha autonóm jogainak érvényt akar szerezni. Az 1715-ös országgyűlésen biztosított szabad királyi város jelleg lényegében jogi üzlet.

A piarista krónikák a pestises betegek gondozásában résztvevőkről többnyire csak akkor emlékeznek meg, ha az illető piarista belehalt. Így villan szemünkbe egy-egy váratlan eset, félig ismert név. Az alábbiakban vegyünk szemügyre néhány sebtiben meglelt epizódot házaink sorsáról és munkájáról ebben a szituációban.