A koronáról másképp: MP ΘY - Kegyes Iskolák Királynéja

Digitális kamarakiállítás a Piarista Múzeum Szűz Mária-ábrázolásaiból
2020. május 4-től

Kalazanci Szent József (1557–1648) az általa alapított piarista rendet Szűz Mária, Isten Anyja oltalmába ajánlotta. A rendalapító gesztusa a rend eredeti nevében: Ordo Clericorum Regularium Pauperum Matris Dei Scholarum Piarum (Kegyes Iskolák Isten Anyjáról nevezett Szegény Szabályozott Papjainak Rendje) és a piarista címerben is teljesen egyértelműen megnyilvánult, amelynek motívumai pedig Mária nevéből az összefonódó, koronázott M és A betűk, valamint a Mária, Isten Anyja szavak rövidítése görögül (ΜΡΘΥ) lettek. A kiállításból az is kiderül, hogy a rendi névadásban, illetve címerválasztásban ki volt Kalazancius legfőbb inspirációs forrása.

A piarista rendalapító személyesen is igen erősen kötődött a Szűzanyához, erről saját szerzetesi névválasztása, imádságai, levelei, illetve az életrajzokban olvasható látomásai is tanúskodnak. Halála után a piaristáknak saját kegyképük is lett: a Kegyes Iskolák Királynéja, amelyről számos festmény-, illetve metszetmásolat is készült. De a magyar piaristák más, magyar vonatkozású Mária-kegyképeket is tiszteltek, amelyek másolatait akár templomaik oltárain is elhelyezték. Nagyon érdekesek a piaristákhoz kötődő Köpenyes Mária (Mater Misericordiae) ábrázolások, amelyből Szakál Ádám piaristának köszönhetően egy modern, 21. századi változat is készült.

A kamarakiállítása a következő linkre kattintva tekinthető meg (facebook-regisztráció nélkül is9:

Második digitális kamarakiállításunk a piarista rend, illetve a magyar piaristák Mária-tiszteletét szeretné felvázolni, amelynek szerves részét képezték az iskolákban létrehozott Mária-kongregációk, illetve Skapuláré-társulatok is. Emellett ismét metszetgyűjteményünket hívtuk segítségül, hogy Szűz Mária életéből vett jeleneteket, hozzá kötődő szimbólumokat, illetve magyar vonatkozású kegyképeket is bemutathassunk. Az ismertebb, máriacelli, máriapócsi vagy savári kegykép-, illetve kegyszobor másolatokon túl kevésbé ismert magyarországi kegyképeket is bemutatunk, de olyan különleges műtárgyakkal is megismerkedhetnek virtuális látogatóink, mint egy Loretóból származó érintéses fátyolereklye; egy Betlehemben készített, Jézus születését ábrázoló tengeri kagyló; máriacelli nyelhető szentképek, amelyeknek gyógyító erőt tulajdonítottak, vagy a 16. század első negyedéből származó, Magyarországon egyedülálló Köpenyes Mária reliefünk.

Ahogy a tárlaton az augsburgi Klauber testvérek 18. század közepén készített metszetén is megelevenedik, Szent István király Szűz Máriának ajánlotta fel a koronát, a piaristák pedig rendi címerükben Mária monogramját koronázták meg, de a barokk korban általánosan elterjedt volt a különböző Mária-kegyképek megkoronázása is. Kiállításunk arra szeretne bátorítani mindenkit, hogy csatlakozzunk elődjeinkhez: ajánljuk fel a mi kevésbé csillogó és díszes "koronánkat" a Szűzanyának, akihez az évszázadok során oly sokszor fordultunk oltalomért, segítségért, közbenjárásért járványok vagy más nehézségek idején.