Amikor farsang volt a rendházban

A farsang a régi piarista rendházakban is farsang volt, amikor az egyébként komoly atyák vidámságra adták a fejüket. De a főként latin nyelvű iskolai oktatással foglalkozó közösség tagjai ekkor sem tagadták meg műveltségüket, és kitartottak a klasszikus előképek mellett. Márpedig a latinos iskolai kultúrában Bacchus isten ókori ünnepét, a bacchanáliát, a keresztény nagyböjtöt megelőző farsang egyenes előzményének tartották.1 Ez adta meg az alapvető hangulatát a rendházi farsangoknak, amelyet a legélénkebb módon talán Schreier Norbert Nugae canorae (Bolondos énekek) című gyűjteménye őrzött meg. Az 1790-es években Nyitrán készült, majd más rendházakban is előadott többszólamú énekek közül azok, amelyek a vendégeket üdvözlik, a zobori bort dicsérik, sőt Bacchust temetik (ilyenből kettő is van), és előre keseregnek a várható böjti ételek (borsó, lencse, káposzta, Stockfisch) miatt, egyértelműen egy farsangi vacsora zenés programjához tartoztak.2

Levéltárunk apróbb kéziratainak rendezése közben nemrég előbukkant két olyan vers, amely a piarista rendházi hagyomány hasonló farsangi elemét őrizte meg. Eszerint azokban a rendházakban, ahol fiatal szerzetesnövendékek éltek, ott farsangkor egyikük vagy az általuk alkotott kórus hosszú, sok strófából álló, alkalmi éneket adott elő, amely a rendház egyes tagjait énekelte meg a házfőnöktől kezdve egészen a konyhán dolgozó laikus testvérekig. Az ének természetesen latinul szólt, de bőven voltak benne anyanyelvi idézetek, sőt szójátékok különféle nyelveken (szlovákul, magyarul, németül).3

Az előbukkant kéziratokon a szerzői név és dátum nem található, de a szöveg maga elárulja ezeket. Az első, Salve felix fortunata (SFF) kezdetű ének a rendház tagjait főként tisztségük szerint sorolta föl, de a magiszter és a promagiszter említése egyértelműen valamelyik noviciátusi rendházra utal, és név szerint szerepel benne két idősebb rendtag, Kubik (Dénes) és „Chrysostomus”, azaz Gubanóczy Krizosztom. Ők pedig csak 1800/1801. és 1804/1805. között éltek együtt, méghozzá Privigyén, ahol akkor a magyar piarista provincia három noviciátusának egyike működött. Ezen évek közül pedig a versezet csak az 1805. évi farsangra készülhetett, mert 1) a privigyei gimnázium 1803/1804-ben vált teljes gimnáziummá, akkortól volt retorikai osztály, amelynek tanára szintén említésre került; 2) az 1803/1804. évben a rektor egy személyben a novíciusok magisztere is volt, miközben a vers e tisztségekben két külön személyt említett;4 3) Gubanóczy Krizosztom 1805 végén elhunyt.

A második, Vivat noster dulcis Praeses (VNDP) kezdetű ének elhangzásának helye és ideje könnyebben azonosítható, abban ugyanis olyan (1. és 2. éves) filozófus növendékek nevei szerepelnek, akik csupán egyetlen évben, 1807/1808-ban tanultak együtt Vácott. Így előadása a váci rendház 1808. évi farsangján történt.

A két ének nemcsak egymásba hajtogatott papírlapokon, egy kéz lejegyzésében maradt fönn, hanem tartalmilag is mutat egyezéseket, hasonló fordulatokat. Mindkettőben megtalálható például a megelégedettséget adó palackról szóló rímpár,5 valamint a filozófiai viták fölhagyására vonatkozó felszólítás.6 Közös szerzőjüket tehát azon piaristák között kell keresnünk, akik 1805-ben Privigyén, 1808-ban pedig Vácott tartózkodtak. A rendi névsorok (familia domus) szerint csupán ketten voltak ilyenek: Fehér László és Elenyák György. 1805-ben Privigyén egyikük a harmadik elemi, másikuk az első grammatikai osztályt (principia) tanította, 1808-ban pedig mindketten elsőéves filozófia hallgatók voltak Vácott.7

A fiatalon elhunyt Fehér Lászlóról (1785–1810) keveset tudunk, a Szepességből származó Elenyák Györgyöt (1784–1853) azonban már akkor, növendék korában is tehetséges latin költőnek tartották. Horányi Elek piarista bibliográfiájának éppen 1808-ban megjelent első kötete szerint „tanulmányai sorát befejezve a latin költészetben való tehetségének jeles bizonyságát mutatta föl”.8 Ebben az évben jelent meg ugyanis első nyomtatott műve Gottlieb Antal váci nyomdájában, egy Kámánházy Ignác váci püspök beiktatására készült óda.9 A következő évben a püspök névnapjára „ízléses pásztori éneket” írt, amelyet az ünnep előestéjén, 1809. június 26-án két másik növendéktársával együtt, „pásztorként belépve” elő is adtak a püspöki palotában. Nagy tetszést arattak vele, és a jelenlévő Bolla Márton piarista házfőnökkel együtt az asztalhoz hívták őket. A házfőnök szerint ennek hatására történt, hogy másnap a püspök 18 ölnyi (kb. 60 m³) tűzifát utalt ki a rendháznak.10

Később Elenyák még számos alkalmi verset írt, élete jelentős részét pedig a Károlyi család szolgálatában töltötte, mint nevelő és könyvtáros. Tanítványaival, a Károlyi fiúkkal jelentős időt töltött Franciaországban és Itáliában, 1816-ban pedig a magas-tátrai Kriván csúcsot is megmászták.11 Pesten hunyt el 1853-ban, de mivel nem volt az itteni piarista rendház tagja, nem a belvárosi plébániatemplomba, hanem a Kerepesi úti köztemetőbe temették.

Lássuk tehát az 1805. évi privigyei és az 1808. évi farsangi verseket. Az akkori humor egy része ma is érthető, némelyikhez a korabeli diáknyelv ismerete szükséges (ezt, ha megfejthető volt, lábjegyzetben jeleztem), némely utalások azonban ma már homályban maradnak, például, hogy Dom Flórián rajztanárt miért hívták „kapitánynak”. Azt viszont a rendházi névsorok (familia domus) segítségével12 pontosan tudjuk, hogy az egyes strófák kikre vonatkoztak. A versek után tehát alább a strófák száma szerint felsoroltam nevüket és akkori tisztségüket, beosztásukat. (Koltai András)13

 

Cantus (Salve felix fortunata…), Privigye, 1805

1.
Salve felix fortunata,
     Salve nobis dies,
Ter felici Bacho data,
     Animorum quies.
# Salve Bacche, redimite
     Haedera, et sacra vite.
          Salve, salve,
     Salve vini Domine.

1.
Üdvözlégy, számunkra boldog,
     Üdvözlégy szerencsés nap,
Nagyon boldogan adatott Bacchusnak,
     A lelkek pihenésére.
# Üdvözlégy Bacchus, váltsd meg
     Borostyánnal és szent szőlővel.
          Üdvözlégy, üdvözlégy,
     Üdvözlégy, bor Ura.

2.
Tempus tibi consecratum
     Laete transigendum,
Inter vinum non lymphatum
     Libere iocandum.
# Apage nunc verba docta,
     Adsint ossa, frixa, cocta.
          Jo! Jo!
     Jo omnes bibite!

2.
A neked szentelt idő
     Boldogan töltendő,
Vizezetlen bor mellett
     Szabadon tréfálkozva.
# Távozzanak most a tanult igék,
     Legyenek csontok, sütve, főve.
          Hej! Hej!
     Hej, mind igyatok!

3.
Vivat haec sacra corona,
     Omnes comprecamur
Cereris, & Bachi dona,
     Sumat hoc precamur.
# Ante sestare lagenam,
     Nemo paciatur plenam.
          Jo! Jo!
     Vivamus feliciter.

3.
Éljen ez a szent gyülekezet,
     Mindannyian imádkozunk
Ceres és Bacchus adományaiért,
     Fogadja ezt, imádkozunk.
# Mielőtt palackot nem állított
     Senki sem teljesen elégedett.
          Hej! Hej!
     Éljünk boldogan.

4.
Bibamus pro nostro Patre,
     Optimo Rectore,
Ut quam diu stabunt Tatrae,
     Praestet in vigore.
# Vive Pater, vive faustus,
     Pro Te fiat iste haustus.
          Vive! vive!
     Absit pthysis[!phthisis] hectica.
 

4.
Igyunk Atyánkért,
     A legjobb Rektorért,
Hogy ameddig a Tátra [hegyei] állnak,
     Addig tartson élete.
# Élj Atya, élj szerencsésen,
     Érted legyen ezen korty.
          Élj! élj!
     Láz és betegség nélkül.

5.
Vivat Pater Vice-Rector,
     Bibat dosim plenam,
Contra auream protector,
     Bachus, nam est venam,
# Oculos his facit claros,
     Conceptusque dictat raros.
          Jo! Jo!
     Fratres vinum fundite.

5.
Éljen a Vicerektor Atya,
     Igyék teljes adagot,
Véd az arany ellen
     Bacchus, ugyanis aranyér [ellen],
# A szemeket tisztává teszi,
     És ritkán diktál fogalmazványt.
          Hej! Hej!
     Testvérek, bort töltsetek!

6.
Patri Magistro dicamus
     Cuncti pia vota,
Cuius doctrinam libamus,
     Anima devota.
# Vivat, crescat ad honores,
     Et hos semper ampliores.
          Vivat, bibat,
     Et hoc liberaliter.

6.
Mondjunk Magiszter Atyának
     Mindnyájan jó kívánságokat,
Kinek a tanítását isszuk,
     Odaadó lélekkel.
# Éljen, és nőjön becsülete,
     És ezek mindig nagyobbak.
          Éljen, igyék,
     És ezt bőségesen.

7.
Chrysostomus convalescat,
     Hoc est nostrum votum,
Ne in cella contabescat,
     Sumat vim potum,
# Sit hilaris, sit nunc laetus,
     Sit iucundus, sit facetus.
          Bibat, vivat,
     Sed semper hilariter.

7.
Krizosztom gyógyuljon,
     Ez a kívánságunk,
Ne sorvadjon szobájában,
     Vegyen erőt az italtól,
# Legyen jókedvű, legyen most vidám,
     Legyen tréfás, legyen kedélyes.
          Igyék, éljen,
     De mindig vidáman.

8.
Pater Kubik vivat laetus,
     Tubas mane inflate,
Sit iucundus, et facetus,
     Una conclamate,
# Promoveat laetis cantus,
     Urgeat pedes ad saltus.
          Jo! Jo!
     Ludat liberaliter.

8.
Kubik atya éljen vígan,
     Reggel fújjon trombitákat,
Legyen tréfás és kedélyes,
     Egyként kiáltsatok,
# Hadd szóljon a vidám dal,
     Sürgesse a lábat a táncra.
          Hej! Hej!
     Játsszon derekasan.

9.
Explanator figurarum,
     Rhetor sit iucundus,
Troporum et Regularum
     Professor facundus.
# Rhetoricos linquat locos,
     Sumat nunc facetos iocos.
          Cantet! Saltet!
     Fagot inflet suaviter.

9.
A formák magyarázója
     A Retorika [tanára] legyen tréfás,
A trópusok és szabályok
     Szellemes professzora.
# Hagyja a szónoki helyeket,
     Fogadjon most kedélyes tréfákat.
          Énekeljen! Táncoljon!
     A fagott fújja gyönyörűen.

10.
Et Poeta vivat laetus,
     Bachum veneretur,
Hoc precatur sacer coetus,
     Nam istud meretur.
# Desinat nunc disputare,
     Philosophos refutare.
          Vivat! Bibat!
     Laeta promat carmina.

10.
A Költészet [tanára] is éljen vidáman,
     Tisztelje Bacchust,
Ezt imádkozza a szent társaság,
     Mert megérdemli.
# Most hagyja abba a vitatkozást,
     A filozófusok megcáfolását.
          Éljen! Igyék!
     Vegyen elő vidám dalokat.

11.
Vivat Pater Pro-Magister,
     Sit nobiscum laetus,
Bibat merum semel, bis, ter
     Et nunc sit facetus,
# Artem nos nunc et bibendi
     Doceat et comedendi.
          Jo! Vivat
     Vivat omnes dicite.

11.
Éljen a Promagiszter Atya,
     Legyen velünk együtt vidám,
Igyék csak egyszer, kétszer, háromszor,
     És most legyen kedélyes,
# Nekünk most az ivás művészetét
     És az evését tanítsa.
          Hej! Éljen!
     Mindenki mondjon éljent.

12.
Vivat quoque nostri chori
     Bonus Instructor.
Kegy rasz estye bude chori,14
     Sanet eum sutor.
# Fagot, tubas, clarinettas.
     Fides aptet ad nim[i]etas.
          Jo! Jo!
     Ludat nobis suaviter.

12.
Éljen a mi kórusunknak
     Jó vezetője is.
Amikor még egyszer beteg lesz,
     Gyógyítsa őt a varga.
# Fagott, trombiták, klarinétok.
     Hegedűt fogjon a mértéktelenségig.
          Hej! Hej!
     Játsszon nekünk gyönyörűen.

13.
Vivat et Fratrus Alexus,15
     Cicerus facundus,
Quando habetis orexus,
     Est valde iucundus,
# Butirem fert, atque ovas,
     Frumentus,16 et fictas novas.
          Jo! Jo
     Vivat ciceroniter!

13.
Éljen Elek testvér is,
     Szellemes csicseriborsó,
Amikor étvágyatok van,
     Nagyon vidám,
# Vajat hoz és a tojásokat,
     Gabonát és hamis híreket.
          Hej! Hej!
     Éljen csicseriborsó módjára!

14.
Syntaxista, Principista
     Juvenes praeclari,
Noti iam in valle ista,
     Virtuteque clari
# Dragonettum imitentur,
     Grammaticis oblecetentur.
          Vivant, vivant,
     Sed constantes maneant.

14.
A Szintaxis, Principia [tanárai]
     Kiváló fiatalok,
Ismertek már eme völgyben,
     És ékes jellemükkel
# Dragonettit utánozzák,
     A Grammatikusokkal mulassanak.
          Éljenek, éljenek,
     De maradjanak állhatatosak.

15.
Iam et nobis propinemus
     Invicem livum[?]
Atque natum celebremus,
     Tokaini Deum.
# Eja, fer cito Antoni
     Huc lagenam vini boni.
          Jo! Jo
     Compotemus iugiter.

15.
Most már magunkra is köszöntsünk
     Kölcsönösen poharat,
És születését ünnepeljük,
     A tokaji Istenét.
# Nosza, hozd gyorsan Antal
     Ezen jó borral teli palackot.
          Hej! Hej!
     Igyunk együtt azonnal.

A strófákban szereplő piaristák (Privigye, 1805)

  1. Géczy András, házfőnök, igazgató
  2. Mlinkay Alajos, házfőnök-helyettes, a magyar nyelv tanára a kezdők osztályában
  3. Pales Henrik, a novíciusok magisztere, ádventi és nagyböjti hitszónok
  4. Gubanóczy Krizosztom, betegségét ápolja
  5. Kubik Dénes, spirituális (nyugalmazott)
  6. Vaschány Sebestyén, a 2. humanista osztály (retorika) tanára
  7. Bielitzky Pál, az 1. humanista osztály (poétika) tanára
  8. Hasskó László, a novíciusok promagisztere, a magyar nyelv tanára a haladók osztályában
  9. Schlister Alajos (laikus testvér), a kórus vezetője, zeneigazgató
  10. Vogel Elek (Alexius, laikus testvér) szabó, konyhasáfár
  11. Elenyák György, Frank Jeromos és Jalcsay Ambrus, az 1-3. grammatikai osztályok (principia, szintaxis, grammatika) tanárai
  12. Nits Antal (laikus testvér) novícius

 

Vivat noster dulcis Prases…, Vác, 1808

1.
Vivat noster dulcis Praeses, et Provincialis
Regna vini his diebus, sortiatur talis,
     Sit modo facundus,
     Laetus, et iucundus,
     Sic Bacho placebit,
     Si saepe ridebit,
     Totus laetabundus.

1.
Éljen édes elöljárónk és tartományfőnökünk
E napokban a borok uralkodnak, válassza azokat
     Legyen szellemes,
     Vidám és tréfás,
     Így tetszik Bacchusnak,
     Ha gyakran nevet,
     Egészen örvendező.

2.
Vive Domus nostrae Rector sospes, vive laetus.
Hoc precatur toto corde Tibi Sacer Coetus:
     Bibe pro mansueto,
     Praeside, et laeto,
     Pro sacra corona,
     Sume Bachi dona
          Et choro faceto.

2.
Éljen Házunk védelmező Rektora, éljen boldogan
Így imádkozik teljes szívvel Neked a Szent Gyülekezet:
     Igyál a szelídségért,
     Az elnökségért és vidámságért,
     A szent gyülekezetért,
     Vedd Bacchus ajándékait
          Egy kedves tánccal is.

3.
Servet Deus Adsistentem,
Bachi laudes non spernentem.
     Vivat felix, cuncta bona,
     Bone Deus illi dona.

3.
Isten éltesse az Asszisztenst,
Aki nem veti el Bacchus dicséretét.
     Éljen boldogan, azon jókat,
     Az Istentől neki adottakat használja.

4.
Vivat Pater Vice-Rector,
Sit ille Bachi protector.
     Bibat pro Patre Rectore,
     Ut persistat in vigore.

4.
Éljen a Vicerektor atya,
Legyen Bacchus védelmezője.
     Igyék a Rektor atyáért,
     Hogy jó erőben maradjon.

5.
Vivat noster Pater Dom Florian,
Vivat dignus astris – – –.
     Bonus esset Kapitány Kapitány
     In Bachicis castris – – –.

5.
Éljen a mi Dom Flórián atyánk,
Éljen a csillagokhoz méltó – – –.
     Jó Kapitány Kapitány legyen
     A bacchusiak táborában – – –.

6.
Vive Pater Leonarde,
Venias in coelum tarde.
     Ante sestare lagenam,
     Numquam patiare plenam.

6.
Éljen Lénárd atya,
Minél később menjen a mennybe.
     Mielőtt palackot nem állított,
     Soha ne legyen teljesen elégedett.

7.
Ex hoc Bachi dono,
Supra modum bono,
     Bibe Pater Domby,
     Ne te vexent bombi.

7.
Bacchus ezen ajándékából,
amely mindennél jobb,
     Igyál Domby atya,
     Ne találjanak el a bombák.

8.
Et Pater Nagy vivat laetus,
Id precatur sacer coetus.
     Desinat nunc disputare,
     Philosophos refutare.

8.
Nagy atya is éljen vidáman,
Ezért imádkozik a szent gyülekezet.
     Most hagyja abba a vitatkozást,
     A filozófusok megcáfolását.

9.
Pater Zimandchek facundus
Sit facetus, sit iucundus,
     Artem ille nos bibendi
     Doceat, et comedendi.

9.
Zimandchek atya szellemes,
Legyen kedélyes, legyen tréfás,
     Az ivás művészetét
     Tanítsa nekünk, és az evését.

10.
Servet Deus nobis charum
Professorem Poetarum:
     Pro amaris medicinis
     Potius utatur vinis.

10.
Isten áldja a nekünk kedves
Költészet professzorát:
     A keserű orvosságok helyett
     Használjon inkább bort.

11.
Teleky Adamus,
Vel banus vel spanus,
Vel saltem ponamus,
     Sit companus.

11.
Teleky Ádám,
Vagy bán vagy ispán,
Vagy legalább feltételezzük,
     Legyen társunk.

12.
Sit mundus, iucundus,
Profundus, rotundus,
Sit semper, ut Indus,
     Rubicundus.

12.
Legyen tiszta, tréfás,
Mély és kerek,
Mindig legyen mint egy indián,
     Élénkveres.

13.
Adamus Germanus,
Eva Slava fuit,
     Idcirco saltare
     Cum ipsa noluit.

13.
Ádám német,
Éva szlovák volt,
     Ezért táncolni
     Vele nem akart.

14.
Verissime Pantso,
Tu saltare debes,
     Habet enim bonos
     Mobilesque pedes.

14.
Pantso, valóban
Kénytelen vagy táncolni,
     Vannak ugyanis jó
     És mozgatható lábaid.

15.
Kótér Jóska,
No že hobsa,
     Prodi foras,
     A za vrt sa.17

15.
Kótér Jóska,
Nosza, ugorj,
     Állj elő,
     És forgasd meg magad.

16.
Michl Bruder, si cupis
Bacho nunc placiren,18
     In edendo bibendo
     Musz dich exerciren.
Qua propter lustig sein.
Hilariter vive,
     Tring fom dem rode vein,
     Sine fine bibe.

16.
Mihály testvér, ha kívánsz
Most Bacchusnak tetszeni,
     Az evésben és ivásban
     Muszáj gyakorolnod magad,
Emiatt vidámnak lenni.
Jókedvűen élj,
     Igyál a vörös borból,
     Vég nélkül igyál.

17.
Ugorjál egyet Ugróczy
Ej, erit, crede, satis joci.
Non tu Hegyi montes,
Sed appete fontes,
     Qui diffluunt bonis,
     Bachi Dei donis.

17.
Ugorjál egyet Ugróczy
Ej, hidd el, elég tréfás lesz.
Hegyi, ne a hegyekhez,
Hanem a forrásokhoz igyekezzél,
     Amelyekből jóság folyik szét,
     Bacchus isten ajándékaival.

18.
Idem praestant Medici,
Quod praestantes Musici.
     Aegrotos Medicus,
     Tristes curat Musicus.

18.
Az orvosok ugyanazzal tűnnek ki,
amivel a kitűnő muzsikusok.
     A betegeket orvos,
     A szomorúakat muzsikus gyógyítja.

19.
Elekes, Dienes vos amoeni flores,
     Salis et capsici permagni osores.
Bregovits, Deáky – in honorem Bachi,
     Bocula sumite, laetique vivite.

19.
Elekes, Dienes, ti szép virágok
     A só és a paprika nagy gyűlölői.
Bregovits, Deáky – Bacchus tiszteletére,
     Ökröcskéket egyetek, és vidáman éljetek.

20.
Hic est Huber albicomus,
     Nequitiae grandis tomus.
Vivat ad pullorum decus.
     Mascula sunt bubo, specus.19

20.
Ez az őszhajú Huber,
     A semmittevés hatalmas kötete.
Éljen a kölykök díszére.
     Hímneműek: bagoly, barlang.

21.
Chinorányi cum vicino
Sedent ecce sine vino.
     Pauperculi quid faciant?
     Audiant, et aspiciant.

21.
Chinorányi szomszédjával
Íme, bor nélkül ülnek.
     Szegénykék mit tegyenek?
     Hallgassák és nézzék.

22.
Simon Bátsi, Tamás bátsi,
     Haec mensa, vel mensus.
Hores, mores Marko füles.20
     Iti piti Koppensus.21
Hoc vinum bonum est,
     Sed guttur siccum est;
     Tamasko fundito,
     Tu Simonka bibito.

22.
Simon bácsi, Tamás bácsi,
     Ez az asztal, avagy mérték.
Hóres, móres, Marko füles
     Iti piti Koppensus:
Ez a bor jó,
     De a torok száraz;
     Tamaskó, öntened kell,
     Neked, Simonka innod kell.

23.
Nepomucene plenas
Semper habe lagenas,
     Cura bene dispensam,
     Cellarium, et mensam.
Quod si deses fueris,
Aut si parum dederis,
     Crede vae tibi erit,
     Tamen se apparebit.

23.
Nepomukinak tele
Legyenek mindig a palackok,
     Gondja legyen a beszerzésre,
     A pincére és az asztalra.
Hogy ha lusta leszel,
Vagy ha kevésbé odaadó,
     Hidd el, jaj lesz neked,
     Hacsak föl nem készülsz.

A strófákban szereplő piaristák (Vác, 1808)

  1. Egerváry Ignác, tartományfőnök
  2. Bolla Márton, házfőnök
  3. Risinger Özséb, tartományi asszisztens, spirituális (nyugalmazott)
  4. Egelszky Ignác, házfőnök-helyettes
  5. Dom Flórián, a rajz és építészet tanára
  6. Vild Lénárd, nyugalmazott tábori lelkész
  7. Domby Mihály, a 2. humanista osztály (retorika) tanára
  8. Nagy Lipót, a fizika és a mezőgazdaság tanára, nagyböjti szónok
  9. Zimandchek Jeromos, a logika, metafizika és etika tanára
  10. Hulják Péter, az 1. humanista osztály (poétika) tanára, a nagyobbak oratóriumának vice-prézese
  11. 11-12. Teleky Ádám, 2. éves filozófus hallgató
  12. Pancsó Ignác, 2. éves filozófus hallgató
  13. Kóter József, 2. éves filozófus hallgató
  14. Wagner Mihály, 1. éves filozófus hallgató
  15. Ugróczy Ferenc, 2. éves filozófus hallgató
  16. Hegyi János, 1. éves filozófus hallgató
  17. Elekes János, 2. éves filozófus hallgató
  18. Dienes Antal, 2. éves filozófus hallgató
  19. Bregovits Alajos, 2. éves filozófus hallgató
  20. Deáky Károly, 1. éves filozófus hallgató
  21. Huber Ferenc, a 3. grammatikai osztály tanára, a kisebbek oratóriumának vice-prézese
  22. Chinorányi Vince, 1. éves filozófus hallgató
  23. Prenn Simon (laikus testvér), szabó, sekrestyés
  24. Merzeli Tamás (laikus testvér), szabó
  25. Hrisóczky Nepomuki János (laikus testvér) szabó, házi gondviselő

A nyitókép Agárdy Gyula (A kolozsvári Kalazantinum kórusa 194/1915, részlet; vö. Hitre, tudásra II, n° 9.1) és Szakál Ádám (Piarista rend, 2009; Öregdiákok 2014; Tanár, 2010) rajzai alapján készült.

  • 1Vö. Pápai-Páriz Franciscus, Dictionarium Latino-Hungaricum, Cibinii 1767. ‘fássáng’ („dies Bacchanalici, Bacchanalia, Lupercalia, die Fast-Nacht-Täge, die Fastnacht”). Wagner, Franciscus SJ, Universae phraseologiae Latinae corpus, Budae, 1822, ’Bacchanalia’ („Bacchus ünnepe, farsang: Bachusfest, Fasching”).
  • 2Hitre, tudásra: A piaristák és a magyar művelődés, szerk. Koltai András, Budapest, 2017–2019, II, 112-113 (Ladislav Kačic), 448-449 (Koltai András).
  • 3A versek lelőhelye: Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára (PMKL), I.2.a: Manuscripta vetera, For. 0-3/15: Opuscula poetica nostrorum et aliorum (1698–1835).
  • 4Vö. PMKL, I.1.a: Archivum Provinciae Hungariae vetus, Lib. 26: Familiae domorum Provinciae Hungariae Scholarum Piarum (1788–1815), pp. 366-441 passim.
  • 5Ante sestare lagenam / Nemo paciatur plenam” (SFF, 3. strófa). – „Ante sestare lagenam, / Numquam patiare plenam” (VNDP 6. strófa).
  • 6Desinat nunc disputare, / Philosophos refutare” (SFF, 10. strófa; VNDP, 8. strófa).
  • 7PMKL, I.1.a: Archivum Provinciae Hungariae vetus, Lib. 26: Familiae domorum Provinciae Hungariae Scholarum Piarum (1788–1815), pp. 441, 519
  • 8„completo studiorum cursu praeclarum latinae poeseos ingenii specimen prodidit”: Horányi, Alexius SchP, Scriptores Scholarum Piarum, I, Budae, 1808, 751.
  • 9Elenyák, Georgius SchP, Illustrissimo, ac Reverendissimo Domino Ladislao Kámánházy, dum munus episcopi Vaciensis anno M.DCCC.VIII. [1808] mense Novembri solemni ritu auspicaretur, Scholae Piae Vacienses obtulerunt, Vacii, 1808 (PMKK, Kolligátumok, A 7, koll. 4).
  • 10„Carmen Pastoritium elegans sane P. Elenyák II. anni philosophus concinnavit; in hoc plene igitur perficiendo, adornando que desudandum erat. Peroratum est in Residentia ipsa die vesperi, et magno plausu acceptum, tresque cleri nostri prout erant pastoritiis induti, una cum P. V. Rectore mensae adhibiti”: PMKL, II.7: Váci rendház levéltára, a: Régi korszak, Lib. 8: Historia domus Vaciensis Pauperum Matris Dei Scholarum Piarium (1760–1876), p. 141. Vö. Halmi László SchP, A váczi kegy.-tanítórendi kath. főgymnasium vázlatos története, Vác 1896, 63.
  • 11Léh, Stephanus SchP, Catalogus religiosorum Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666–1997, s. a. rend. Koltai András, Budapest, 1998, 100. Siklóssy László, A magyar sport ezer éve I, Budapest, 1927, 349.
  • 12A nevek és beosztások forrása: PMKL, I.1.a: Archivum Provinciae Hungariae vetus, Lib. 26: Familiae domorum Provinciae Hungariae Scholarum Piarum (1788–1815), pp. 440-441, 518-520.
  • 13A versek értelmezésében ezúton köszönöm Bozók Ferenc, Strešňák Gábor és Szekér Barnabás segítségét.
  • 14Szlovák nyelvű szójáték, a latin chori ’kórusé’ és a szlovák chorý ‘kóros, beteg’ szavak hasonlóságával (mai átírásban: „Keď raz esťe bude chorý”).
  • 15A név ragozása – föltehetően szándékosan – hibás, helyesen „Frater Alexius” lenne.
  • 16Helyesen „frumentum”.
  • 17A szlovák szöveg mai helyesírással: Nože hopsa / A zavrť sa.
  • 18A latin placeo (második személyben places) ’tetszeni’ és a német placieren ’elhelyezni’ szavak összevegyített keveréke.
  • 19Emmanuel Alvarez nyelvtankönyvében, amelyet az akkori gimnáziumokban tankönyvként használtak, így kezdődik azon szavak felsorolása, amelyek hímneműek, de a költők nőnemben használják őket: „Mascula bubo specus”. Vö. Alvarez, Emmanuel SJ, Institutionum grammaticarum libri primi, Pars II: Rudimenta, sive de octo partibus orationis et generibus nominum, Posonii 1779, 43.
  • 20A „Honores mutant mores” (a tisztség megváltoztatja az erkölcsöt) mondás diákosan elferdített változata. Vö. Szirmay Antonius, Hungaria in parabolis, Budae, 1804, 5 (10. §.).
  • 21A „Quot capita, tot sensus” (ahány fej, annyi nézőpont) mondás diákosan elferdített változata. Vö. Szirmay Antonius, Hungaria in parabolis, Budae, 1804, 5 (10. §.).