Hogyan készültek a magyar piaristák az 1938-as kettős szentévre?

Karthágó 1930-ban Szent Ágoston halálának 1500 éves jubileumán lehetett házigazdája az Eucharisztikus Kongresszusnak, majd Dublin 1932-ben Szent Patrik partraszállásának ugyancsak 1500. évfordulóján. Magyarországon a rendezés lehetőségét Szent István égi születésnapjának 900. évfordulójára szerették volna megnyerni. Több éven át tartó diplomáciai munka eredményeként, melynek egyik elemeként meg kellett kérni a lengyeleket, hogy lépjenek vissza a javunkra, amit meg is tettek, 1936 novemberében Budapestre bízták a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megrendezését. A magyar katolikus püspöki kar 1937 májusában, egy évvel a Kongresszus megnyitása előtt szent esztendőt hirdetett, amely az egész országot megmozgatta. Megmozdultak a piaristák is, követve Sebes Ferenc tartományfőnök felszólítását, aki 1937. október 20-án az alábbi körlevélben (1563/1937 sz.) fordult rendtársaihoz:

Nagytiszteletű Házfőnök, Igazgató Úr!

Az 1938-ban ránk köszöntő kettős szentév, első szent királyunk megdicsőülésének 900 éves fordulója és ezzel kapcsolatban az országunkat, nemzetünket ért ama nagy tisztesség, hogy a mi fővárosunkban lesz az Eucharisztikus Világkongresszus, óriási felelősséget ró a magyar nemzetre.

Meg kell mutatnunk mind magunknak, mind a népek hazájának, a nagy világnak, hogy Szent István népe (ld. Prohászka Összegyűjtött munkái, 25. kötet) és eucharisztikus nemzet vagyunk (ld. Schütz: Eszmék és eszmények, 25. o.).

Álljunk bele, Kedves Rendtársaim, mi is valamennyien ebbe a nagy nemzetnevelő, apostoli munkába! Külön lelkesítsen bennünket a sok szép rendi hagyományunk: a Szent Alapítónktól kezdeményezett oratio continua,1 Szent Pompilius eucharisztiás pasztorációja, bold. Trautwein János oltáregyesületi működése,2 a Sík-Schütz Imádságoskönyv úttörően gazdag eucharisztiás jellege.

Vegyük ki tehát részünket a kettős szentév országos és helyi ünnepléséből iskolában és iskolán kívül, szóval és tollal, előadásokkal, beszédekkel, pasztorációval, a rendezésben való részvétellel, s a kínálkozó hitéleti és valláspedagógiai, valamint nemzetnevelői mozzanatokat iparkodjunk minél jobban kiaknázni: parare Domino plebem perfectam.3

Iskoláinkra nézve a következő rendelkezéseket teszem:

  1. A vasár- és ünnepnapi diákmisében az Úrfelmutatás után vagy a végén, a Leó-féle imák4 után az egész ifjúság közösen hangosan és kellő tagoltsággal mondja el a hittanórákon feldolgozandó ’Adoro te devote’ himnuszt.5
  2. Az 1938. év elejétől fogva a diákmiséken sűrűn szerepeljen az ’Ah, hol vagy magyarok’ kezdetű énekünk, az Eucharisztikus Kongresszus után pedig a vasár-ünnepnapi diákmisék végén felváltva mondandó a Sík-Schütz imádságoskönyv imája Szent István királyhoz vagy Esterházy Pál imádsága a Magyarok Nagyasszonyához. (Ahol nagyobb a templom, ajánlatos, hogy a kórusról történjék az előimádkozás.)
  3. Minden hónapban, alkalmas időben és módon, legyen egy jól átgondolt és előkészített szentségimádás, illetve -látogatás saját templomunkban vagy egy más, helyi templomban.
  4. Fordítsunk különös figyelmet az eucharisztiás mozzanatokra mindenekelőtt a hittanításban, de egyéb tantárgyak keretében is, valamint az eucharisztiás lelkület kialakítására. Ezt a célgondolatot szolgálják exhortációk,6 Háromnapos lelkigyakorlat, amelynek résztvevői napont egy-egy szentbeszédet hallgatnak. Általában karácsony, húsvét, a templombúcsú vagy más ünnep előtt szokták tartani. lelkigyakorlatok, részint külön eucharisztiás témájú szentbeszédek, beszédsorozat, részint utalások, betétek eucharisztiás szentek életéből, s az evangéliumi szakaszok és szentleckék ezirányú kiaknázása. (A forrásokat l. Katolikus Nevelés 1937. okt. számában, 259. l.)
  5. A külső eucharisztiás tiszteletet, templom előtti kalapleemelést, a szabályos, szép, egyes és kettős térdhajtást, térdelést gondosan tanítsuk és gyakoroltassuk csoportos vonulások alkalmával is. Az úrnapi és eucharisztiás körmenetekben ifjúságunk minél aktívabban és áhítattal vegyen részt.
  6. Szorgalmazzuk a ministrálást mint oltárszolgálatot, mint Grál-szolgálatot, a ministrálásbeli készséget, s tisztítsuk meg a ministrálás módját a becsúszott helytelenségektől.
  7. Trautwein János példáját szem előtt tartva, neveljük rá ifjúságunkat az elvszerű, rendszeres templomi adakozásra, az iskolai kápolna támogatására is. Túlzásokat gondosan kizárva, egy-egy osztály is felajánlhat éppen az idei szentévben valamely templomi tárgyat. Arra is buzdítsuk diákjainkat, hogy évközben és a vakációban szívesen vállalják az oltároknak virággal való díszítését: Domine, dilexi decorem domus tuae.7
  8. Servatis servandis8szorgalmazzuk a gyakori szentáldozást, az egyéni szentséglátogatást és az időnkénti hétköznapi önkéntes misehallgatást. Idei gyóntatásainkban tervszerűen adjunk fel eucharisztiás jellegű penitenciákat.
  9. Ahol erre lehetőség kínálkozik, ifjúságunk a kettős szentév emlékére és szellemében járuljon a bérmálás szentségéhez.
  10. Az intézeti könyvtárakba szerezzük be a kettős szentévi tárgyú műveket, s az ifjúságnak szánt jutalomkönyvekre nézve is érvényesüljön ez a szempont.
  11. A tanév folyamán minden osztályban valamennyi nyelvből az írásbeli dolgozatok közül legalább egy az Eucharisztikus Kongresszussal és egy a Sz. István jubileummal legyen kapcsolatos. Sz. István intelmeiből fordíttassunk, és kívülről taníttassunk egyes részeket.
  12. Az önképzőköri, illetve intézeti pályatételek közül egynehány vonatkozzék az Eucharisztiára és Sz. Istvánra. Ilyen tételek lehetnek: Az Eucharisztia és a misztikus Prohászka; Az Eucharisztia Prohászka Elmélkedéseiben; Soliloquiáiban;9 a szentek életében (Schütz: Szentek élete alapján); A magyar szentségi énekek; Az Imitatio Christi könyve;10 Aquinói Sz. Tamás eucharisztiás himnuszai és magyar fordításaik; Az Eucharisztia-tisztelet története; A szentáldozás története; Eucharisztiás magyar szöveg fordítása latinra, görögre, németre, franciára; Eucharisztiás latin szöveg (a Breviárium úrnapi homíliáiból) fordítása magyarra; Gregor. Nazianz. Logos catecheticos 37.11 vagy Oratio 17,12,12 vagy Johann. Chrysost. Homilia ad Evang. 78. Mt. 4., vagy 82. Mt. 1. és 5., vagy 24. I.Cor 4., vagy 17. Hebr. 3.13 fordítása görögből magyarra (szöveg a Kalazantinumból kapható); Eucharisztiás elbeszélés; festmény vagy rajz; A magyar ifjúság vagy a cserkészség és az eucharisztikus kongresszus; A piarista diák és az Eucharisztia; stb. – Sz. István Prohászka műveiben; a magyar költészetben; Sík S[ándor] drámájában;14 egyházi énekeinkben; a helyi templomokban; a művészetben; Ünnepi beszéd Sz. István megdicsőülésének 900 éves fordulóján; a Szent Korona előtt; a Szent Jobb előtt; Sz. István emlék leleplezésekor; szobor előtt; költemény, elbeszélés, festmény, rajz Sz. István életéből; stb. Lásd még a kiadandó Sz. István Emlékkönyv15dolgozatait.
  13. Minden iskolánk rendezzen nyilvános hódoló ünnepélyt mind az Eucharisztia, mind Sz. István tiszteletére. Az utóbbi maradhat a jövő tanév első felére. Mindkét ünnepség műsorában ajánlatos Prohászka-részleteket előadatni.
  14. Diákjaink viseljék az eucharisztiás jelvényt. A kongresszus fontosabb plakátjai legyenek kifüggesztve iskoláinkban, az idevágó jelentősebb mozzanatokról a hittanárok tájékoztassák a fiúkat. Ha lesz megfelelő eucharisztiás és Sz. István-film vagy előadás, azt tanulóink nézzék meg.
  15. Ha valahol, akár iskolában, akár templomban, lehetőség kínálkozik az Eucharisztikus Kongresszus és a Sz. István-jubileum külső megörökítésére (emléktábla, dombormű, szobor, festmény, színes ablak, zászló készítése, oltár vagy templom restaurálása által), ebbe az ifjúság is megfelelően belevonassék.
  16. A Sz. István-jubileum emlékezetessé tételére az intézet vagy egy része rendezzen zarándoklatot a Szent Jobbhoz vagy Pannonhalmára vagy Székesfehérvárra vagy Veszprémbe, esetleg más közeli emlékhez.
  17. Exhortációban, hittanórákon, osztályfőnöki órán, cserkészetben ismételten hangsúlyozzuk a fiúk előtt, hogy nemzeti missziót is teljesítenek, ha a hozzánk özönlő idegenekkel szemben különösen figyelmesek és szolgálatkészek lesznek s ha mindenütt szerény, fegyelmezett magatartást tanúsítanak. Ennél a pontnál ne feledkezzünk el utalni az első kegyes iskolák növendékeinek példaszerű nyilvános magatartására.
  18. Intézeteink egyébként is igyekezzenek imponáló módon részt venni mind a helyi, mind pedig az országos ünnepségeken. A részleteket az igazgatók a tanári karral idejében tárgyalják meg, s az év végi értesítőben mindenről gondosan számoljanak be.

Budapest, 1937. október 20.

A körlevél utolsó pontja dokumentációra szólított fel, amelynek a gimnáziumok igazgatói eleget is tettek. A váci piarista gimnázium 1937/1938. évi értesítője például, amelyet Ferenczi Zoltán igazgató szerkesztett, lehetőséget ad arra, hogy összevessük a tartományfőnök elvárásait a váci iskola megvalósult programjaival.

Az 1938-ban ránk köszöntött kettős szentév, első szent királyunk megdicsőülésének 900 éves fordulója és ezzel kapcsolatban az országunkat, nemzetünket ért ama nagy tisztesség, hogy a mi fővárosunkban volt az Eucharisztikus Világkongresszus; óriási felelősséget rótt a magyar nemzetre.

Meg kellett mutatnunk mind magunknak, mind a népek hazájának, a nagyvilágnak, hogy Szent István népe vagyunk. Belekapcsolódott a mi intézetünk is ebbe a nagy nemzetnevelő, apostoli munkába. Különösen lelkesített bennünket sok szép rendi hagyományunk: a Szent Alapítónktól kezdeményezett oratio continua, Szt. Pompilius eucharisztiás pasztorációja, b. Trautwein János oltáregyesületi működése, a Sík-Schütz imádságoskönyv úttörően gazdag eucharisztiás jellege.

Nagy Szt. Albert 1484 Örömmel állapítottuk meg az eucharisztikus szentévben, hogy tanári könyvtárunk legrégibb kötete Nagy Szent Albertnek 1484-ben nyomtatott munkája az Eucharisztiáról. Ez a kötet szimbolizálja nekünk azt, hogy a piarista iskolák mindenkor az Eucharisztiából merítették és merítik a nevelés legfőbb segítségét. Kegyelettel az eucharisztiás nevelést szolgáló őseink iránt közöljük ennek a munkának a címlapját értesítőnk első lapján.

Adatok vallásos és hazafias nevelésünkhöz

A kettős szentév folyamán az iskolai élet minden területén írásban és élőszóval iparkodtunk tanítványaink lelkébe bevésni az Oltáriszentség és Szent István jelentőségét. Közelebbi és távolabbi vonatkozásokkal ezt a nevelői célzatot szolgálták intézeti életünk következő mozzanatai:

  • Az Eucharisztikus Szentév hatásának mélyítésére minden hónap második vasárnapján délután az egész ifjúság egy-egy félórás szentségimádást tartott a székesegyházban. Ezeken Erőss József hittanár vezetésével egyéni és közös imádság volt. Az énekkar pedig a kóruson dr. Papp László énektanár vezetésével és Wolkóber János zenetanár orgonakíséretével szentségi énekeket adott elő. […]
  • November 28-án, december 5-én és december 8-án este 5 órakor szentséges litániát tartottunk templomunkban. Ezeken Erőss József hittanár az Örök Élet Kenyeréről és az Isteni Kegyelem Anyjáról, dr. Ferenczi Zoltán igazgató pedig a Szegények Kenyeréről tartott szentbeszédével igyekezett az ifjúságot előkészíteni az Eucharisztikus Kongresszusra.
  • December 10-én szülői értekezleten Erőss József hittanár buzdította a szülőket az Eucharisztikus Kongresszuson való részvételre. Az igazgató pedig támogatást kért arra, hogy a kettős szentévben az ifjúság anyagilag is tanúságot tehessen szociális érzékéről. Hála a szülők megértő támogatásának, igen jól sikerült az ifjúsággal lebonyolított karácsonyi szegénysegélyezés.
  • Március 24., 25. és 27-én Önképzőkörünk előadta Sík Sándor István király-át. A színdarab megrendezésének fő célja az volt, hogy Szent István szellemével minél szélesebb körben megismerkedjék városunk társadalma ennek a nagyhatású műnek a segítségével. [A darabot egy oldalon át értékelik is a szereplők felsorolásával, a főszereplők méltatásával.]
  • Május 1-jén este volt az új cserkészek fogadalomtétele. Utána a gimnázium udvarán tábortűzi ünnepélyt rendeztek. Ugyanakkor érkezett meg a váci hajóállomásra a debreceni piarista gimnázium esztergomi zarándokhajója. Ennek üdvözlésére Szemes Ferenc tanár szervezte meg intézetünk nem-cserkész tanulóinak a küldöttségét és az üdvözlés fényesebbé tételére az igazgató elkérte a váci Bőripari iskolának fúvószenekarát. A cserkészek ünnepélyén pedig az igazgató kifejtette a debreceniek Szent István-zarándoklatával való együttérzés nemzeti jelentőségét.
  • Május 26-án 300 diákunk vett részt a kongresszusi közös ifjúsági szentáldozáson Budapesten. A kongresszus egyéb ünnepélyein is számos tanulónk részt vett. A Szent István-évet megnyitó ünnepélyes Szent Jobb-körmenetet a gimnázium udvarán rádión közvetítettük. Az ifjúság együtt énekelt és lelkesedett a körmenet népével.
  • Június 2-án 300 tanulóval elzarándokoltunk Esztergomba, Szent István születési helyére. Dr. Lepold Antal pápai prelátus, az esztergomi emlékek jeles tudósa, ismertette ifjúságunk előtt az esztergomi történelmi emlékeket és azok nemzeti jelentőségét.
  • Június 18-án az Aranyvonat Vácra érkezett. Ifjúságunk áhítattal ünnepelte a Szent Jobbot.

Ifjúsági egyesületeink működése

Oratórium. (A tagok száma 72.) Az év folyamán 13 gyűlést rendeztünk. Gyűléseinken szerepelt többek közt 17 felolvasás, 6 vetítés. Az idei felolvasásaink főként az Eucharisztiáról és első szent királyunkról szóltak. A gyűléseinken elhangzott sokirányú téma, probléma és megbeszélés közül jegyzőkönyvünk gazdag beszámolójából felhozhatjuk, hogy szó volt az Eucharisztikus Szentévvel kapcsolatban a gyakori szentáldozásról, a piarista diák magatartásáról az Oltáriszentséggel kapcsolatban. Dicsőséges szent királyunk emlékének több felolvasás keretében hódoltunk. Fáradhatatlan apostoli tevékenységét hirdette a váci püspökség alapításáról szóló felolvasás. Ismertettük a Szent Jobbnak és Szent Koronánknak a történetét. Korunk nagy problémái is foglalkoztatták az előadókat. (Katolikus sajtó, a magyarság világnézete, vallási problémák a harmadik birodalomban.)

Calasanctius Önképzőkör. (A tagok száma 196.) A Kör vezetősége előre megállapított munkaterv szerint dolgozott. A program jellegét nagy körvonalakban, olykor részletekben is, a kettős szentév jelentőségének kidomborítása adta meg.

Önképzőkörünk ez évben 12 tárgykörből 19 pályázatot hirdetett.16

  • Vallástan. a) Az Oltáriszentség az Egyház tanításában. (3) b) Szent István Prohászka műveiben. (1)
  • Magyar irodalom. a) Szent István Sík Sándor drámájában. (1) b) Szent István a magyar irodalomban. (1)
  • Latin nyelv és irodalom. Szent Ágoston úrnapi homíliáinak magyar nyelvre fordítása. (2)
  • Német nyelv és irodalom. Einladung meines Freundes zum Euch. Weltkongress nach Vác. (2)
  • Francia nyelv és irodalom. La vie de Saint Etienne d’après les legends. (6)
  • Rajz. a) Jelenet Szent István életéből. (3) b) Eucharisztikus tett. (0)
  • Szépirodalom. Elbeszélés Szent István életéből. (1)

Énekkar. Az Eucharisztikus Kongresszussal kapcsolatban bevezettük a diákság közös éneklését is a hétköznapi szentmiséken. Felemelő érzés volt, midőn első ízben csendült fel a templomban az üde gyermekhangok tömege. Sajnos ezen a téren a kezdetnél tovább nem jutottunk, a teljes kifejlesztés a jövő évre maradt.

A rendfőnöki körlevél és az értesítő leírásának összevetéséből kiderül, hogy a körlevél piarista hagyományokra vonatkozó bevezetése némiképpen átszerkesztve az értesítőbe is bekerült. A tartományfőnök által javasolt bizonyos programok megvalósultak (pl. szentségimádás, Kongresszuson való részvétel, zarándoklat, pályázatok), és a többit is feltételezhetjük (pl. külső eucharisztiás tisztelet, ministrálás tisztogatása, eucharisztiás penitencia stb.), csak azoknak felsorolása nem fért be az értesítő keretei közé. Mint ahogy az sem, hogyan csapódott le mindez a résztvevő diákokban. Az Eucharisztikus Kongresszus legfőbb értéke ugyanis akkor is és ma is az lehet, hogy egyénileg képesek legyünk tudatosan foglalkozni az Eucharisztiával és annak szerepével életünkben.

Juhász Gábor

  • 1. Folytonos imádság (vö. 1Tessz 5,17), amit Kalazanci Szent József életében a tanítás idejére szervezett, kisebb gyerekcsoportok felváltva végeztek.
  • 2. Trautwein János piarista 1859-ben alapította, majd haláláig vezette az Oltáregyesületet, ami az Eucharisztia tiszteletére alakult.
  • 3. Habár e szavakat Gábriel arkangyal mondja Zakariásnak születendő gyermekéről, Keresztelő Jánosról (Lk 1,17), ide is illik, hiszen Isten emberének nem lehet más célja, minthogy „alkalmas népet készítsen az Úrnak”.
  • 4. Leó pápa rendelte el, hogy a szentmisék végén kérje a hívő közösség Szent Mihály arkangyal segítségét a Sátán elleni küzdelemhez. Néhol még most is mondják a mise végén.
  • 5. Aquinói Szent Tamás kezdi így eucharisztikus imádságát: Imádlak áhítattal.
  • 6. Vallásos életre buzdító beszéd. triduumok,
  • 7. „Uram, szeretem házad rejtekét, és dicsőséged lakóhelyét” (Zsolt 26,8).
  • 8. A szabályok betartásával.
  • 9. Elmélkedések az evangéliumról, Prohászka Ottokár összegyűjtött munkáinak 6-7. kötetében jelent meg. A Soliloquia műfaja lelki napló.
  • 10. Krisztus követése, Kempis Tamás műve XV. század közepéről, amelynek 4. könyve külön címet kapott: „Ájtatos buzdítás a szentáldozásra”.
  • 11. A λογος κατηχητικός nem Nazianzoszi, hanem Nüsszai Szent Gergely munkája, 37. fejezete a táplálékról, közelebbről a kenyérről szól (magyarul megjelent A kappadókiai atyák című kötetben).
  • 12. Nazianzoszi Szent Gergely 17. beszéde Nazianzosz polgáraihoz.
  • 13. Aranyszájú Szent János 90 homiliát írt Máté evangéliumához, ezek közül a 78. beszéd 4. fejezetének témája Krisztus teste az eukarisztiában, a 82. homília témája az utolsó vacsora (Mt 26,17–29). Az első korintusi levélhez írt 24. homília 4. fejezetének témája Timóteus fogadása (1Kor 10), a Zsidó levélhez írt 17. homília 3. fejezetének témája Krisztus áldozata (Zsid 9,24–26). Mindegyik szövegrész nagyjából 10 sort tesz ki.
  • 14. Sík Sándor piarista, szegedi egyetemi tanár István király című drámája 1934-ben jelent meg.
  • 15. Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján, az MTA felkérésére Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás által szerkesztett háromkötetes, 50 tanulmányt tartalmazó, monumentális kiadvány (1938).
  • 16. A kettős szentévhez kapcsolódó pályázatokat közöljük. A pályázat címe mögötti zárójelben a beérkezett pályaművek számát adjuk meg. Az értesítő közli a pályaművek értékelését is.