A Piarista Múzeum hivatalos megszületése Hénap Tamás tartományfőnökhöz és az 1917-es évhez köthető, amikor is a muzeális gyűjtemények az új pesti épület kápolna melletti háromablakos díszes termébe (ma „üveges terem”) kerültek, gondozásukkal pedig Simonides István piarista atya, illetve Höllrigl József nemzeti múzeumi őr lettek megbízva. 1950-ben a kényszerű elköltözéskor a Piarista Múzeum is átvándorolt a Mikszáth Kálmán térre, ahol egy csendesebb, az iskolától elszeparáltabb és a külvilág számára is rejtettebb időszak vette kezdetét.
A 2011-es visszaköltözéskor dobozhegyek jelezték a múzeum anyagát, amely a Piarista utcai 5. emeleten talált otthonra. Megérkeztek a felújított vitrinek is, elkezdődhetett a kicsomagolás, és megszületett az a terv is, hogy a felújított épületbe hazatérve a Piarista Múzeum is szülessen újjá, készüljön leltár, keljen életre a gyűjtemény. A tavalyi évtől kis lépésekben elindult a múzeum reneszánsza.
Milyen gyűjteményeket, tárgyi anyagokat rejt magában a múzeum?
Mielőtt bárki megijedne, szögezzük le, hogy a Piarista Múzeum nem régi mumifikált vagy kitömött piaristákat őriz, hanem egykori kegyesrendi tanárok gyűjteményeit, emléktárgyait, hagyatéki tárgyait, illetve a rendházak bizonyos nagy becsben tartott, főleg liturgikus tárgyait tartalmazza. Gyorsan fussuk át részletesebben a múzeum gyűjteményi anyagát: ókori gyűjtemény (bronzkor, vaskor, hellenisztikus és római kor); hadtörténeti gyűjtemény; óragyűjtemény; éremgyűjtemény; bélyeggyűjtemény; festmény- és metszetgyűjtemény; liturgikus ötvöstárgyak gyűjteménye (kelyhek, ereklyetartók, monstranciák, votív tárgyak); világi ötvöstárgyak gyűjteménye (étkészletek, serlegek, szelencék); szobor- és dombormű-gyűjtemény; piarista emléktárgyak gyűjteménye, pipa- és botgyűjtemény, pecsétgyűjtemény. Ezeken kívül pedig olyan különleges, unikális tárgyakkal is büszkélkedhetünk, mint például a már korábban bemutatott Privigyei Szellemkönyv.
Hogyan folyik a leltárazás és pontosan milyen célt szolgál?
Fényképes, digitális adatbázis készül a Piarista Múzeum egyes gyűjteményeiről, illetve az egész rendtartomány területén lévő kulturális javakról, muzeális tárgyakról és piarisztikumokról. Ehhez az OKGYK által kifejlesztett DEPO nevű programot használjuk. A cél, hogy legyen egy friss nyilvántartás a tartomány kulturális javairól, kereshető leltárral. A gyakorlatban egyértelműen látszik, hogy ez segítség az egyes rendházak és iskolák számára, így kerülhettek könnyen festmények a pesti épület falaira, a gödi kápolnába, a mosonmagyaróvári könyvtárba vagy éppen a nagykanizsai igazgatói irodába. A leltárnak köszönhetően a múzeum liturgikus használati tárgyakkal is tudta segíteni a pesti, szegedi és gödi rendházakat. Egy ilyen katalógus pedig arra is jó lehet, hogy időszaki kiállításoknál láthatóvá válik, hogy honnan érdemes kölcsönkérni egy-egy tárgyat.
Osztályterembe vinni a múzeumot
Viszonylag macerás dolog múzeumba vinni egy osztályt, időpont-egyeztetéseket igényel, és minimum rámegy egy fél délután. Ezzel együtt természetesen maximálisan megéri vállalni ezeket a nehézségeket. Ugyanakkor sokkal egyszerűbb, hatékonyabb és időben is rövidebb (azaz a kalazanciusi pedagógiának megfelelő), ha a múzeumot tudjuk bevinni az iskolába. Ezért praktikus egy iskolához, illetve iskolákhoz kapcsolódó múzeum. Az ókori tárgyakat, pénzérméket gyűjtögető, egyéb történelmi emlékeket, szemléltetőeszközöket megőrző piaristákat is ez a szempont vezethette, amikor létrehozták a Piarista Múzeum anyagát: legyen kézzelfogható a történelem a diákok számára.
Már a tavalyi év folyamán a pesti gimnázium több osztálya vehetett részt múzeumi órán – hittan, törióra vagy történelem fakultáció keretein belül, illetve az is előfordult, hogy egy-egy tanár az órájára kölcsönkért múzeumi tárgyakat szemléltetőeszköz gyanánt. Ha például a neolitikumról tanulnak a gyerekek, sokkal közelebbi és élményszerűbb lesz a téma, ha a kezükbe foghatnak egy csiszolt kőkori baltafejet vagy nyílhegyet. Ókori tanulmányaik során pedig megtöltjük az iskolai vitrineket bronzkori, vaskori, hellenisztikus és római kori leletekkel, hogy karnyújtásnyira legyen tőlük a 2-3000 évvel ezelőtti történelem. Az éremgyűjtemény pedig annyira gazdag, hogy az ókortól kezdve minden történelmi időszakhoz és témához szolgáltat szemléltetőanyagot, olykor igen plasztikus formában (pl. I. Lipót vagy Mária Terézia emlékérméi). Olyan is előfordult már, hogy valaki egy váci töriórára vitt a múzeumból pár érmét a Hunyadiaktól, tehát az sem teljesen elvarázsolt ötlet, hogy ne csak a pesti iskola részesedjen a Piarista Múzeum áldásaiból.
Múzeumi szakkörök
Az idei tanévtől kezdve a Piarista Múzeum nemcsak kitelepül egy-egy múzeumi órára osztálytermekbe vagy időszaki kiállításokra iskolai vitrinekbe, hanem pedagógiailag még jobban aktivizálva magát megnyitotta kapuit a diákok előtt. Jelenleg kétféle szakkör keretein belül van lehetőség belépni a „történelmi kincsestárba”. 7.-eseknek lett meghirdetve Múzeumi szakkör, amelynek során a gyűjteményi anyag alapján rengeteg izgalmas témába pillantunk be (régészet, numizmatika, filatélia, címertan, oklevéltan, pecséttan, az óra története, fotográfiatörténet, ötvösség, ereklyék, Budapest egykor és ma, stb.).
Ennél sokkal specifikusabb területet vizsgál a 8-9.-eseknek meghirdetett Numizmatikai szakkör, mely idén két csoporttal indult. Itt a Kr. e. 6. századtól, az érmeverés kezdetétől elindulva hétről hétre haladunk előre a történelemben egészen a 20. századig, a magyarországi hiperinfláció időszakáig. Természeten az érmék, illetve ezek mellett a 18. századtól kezdve a bankjegyek szemlélése, vizsgálata áll a középpontban, amelynek során mitológiáról, nemzeti jelképekről, történelmi változásokról, gazdaságpolitikáról, művészettörténetről is szó esik.
Jövőterv
A Piarista Múzeum elsődleges célja a kalazanciusi karizmából kiindulva természetesen az, hogy egy diákbarát, iskolához, iskolákhoz közeli múzeum legyen. Kis lépésekben elkezdődött ez a nyitás és közeledés, ezeket a folyamatokat kell még tovább erősíteni. Természetesen az is szempont, hogy a piarista rend kulturális javait a külvilág számára is láthatóvá tegyük. Tervezés alatt van, hogy a pesti központban legyen látogatható kiállítótere a múzeumnak, például állandó rendtörténeti kiállítással. Hasonlóan fontos cél időszaki kiállítások szervezése különböző jubileumok kapcsán. Itt említhetjük a közlemúltból a Sík Sándor emlékkiállítást, a közelgő iskolai jubileumok kapcsán pedig már folynak a tervezgetések.
Magának a múzeum gyűjteményi anyagának leltárazása folyamatosan zajlik, emellett Budapest, Vác, Szeged és Nagykanizsa kulturális javai már fel lettek mérve, hátra van még Kecskemét, Mosonmagyaróvár és Sátoraljaújhely. Szeretnénk, hogy 2015-re elkészüljön a teljes adatbázis.