Az első magyar nyelvű, teljes, katolikus bibliafordítás éppen 400 éve, 1626-ban készült el Matthäus Formica bécsi nyomdájában, Káldi György jezsuita fordításában. Az irodalmi, nyelvészeti és hittudományi szempontból is jelentős esemény évfordulója alkalmából a jezsuita és a piarista rend magyarországi gyűjteményei valamint a budapest-belvárosi főplébánia olyan kamarakiállítást rendeztek, amely a Szentírás, de főként a Káldi György által fordított magyar nyelvű Szentírás illusztrációival foglalkozik.
A tablókon és a kiállított kötetek között megjelenik maga az 1626. évi első kiadás, amelyhez – titokzatos módon – kétféle címlap készült. Az első változatot ismeretlen okokból durván átalakították, és a legtöbb fönnmaradt példányba egy újravésett címlap került. Káldi György és a magyar jezsuiták lelkiségébe engednek bepillantást azok a lelkigyakorlatos könyvek, amelyekben a Loyolai Szent Ignác által előírt szemlélődést metszetes képek segítették, olyanok is, amelyek az Újszövetség egy-egy eseményébe vezették a lelkigyakorlatozót.
A kiállítás további tablói egy-egy jelentős hatású képes bibliát mutatnak be a 18. századtól a 20. századig. Köztük van a nürnbergi Christoph Weigel nagy, ökumenikus, barokk kori vállalkozása, amely egészoldalas metszetekkel, valamint latin és német versekkel vezette végig az érdeklődőt a Szentíráson. Ez egy korabeli magyar olvasónak annyira megtetszett, hogy anyanyelvén is írt hozzá verseket. Bucsánszky Alajos pesti könyvkiadó az 1848-as szabadságharc napjaiban készíttetett olyan fametszeteket, amelyeket többféle, olcsónak szánt bibliai kiadványhoz is felhasznált. Két kötet a kommunista diktatúra nehéz éveibe vezet. A Márton Lajos által illusztrált Újszövetség éppen 1950-ben, méghozzá a katolikus püspöki kar neheztelése ellenére jelent meg, a Frédéric-Antonin Breysse által rajzolt Jézus-képregényt pedig Török Jenő piarista 1962-ben csak Bécsben tudta magyarul kinyomtatni, hogy onnét juttassa el a magyar családokhoz.
A kiállítás végül kilép a könyvekből, és a bábok világába kalauzol. Vízvári László piarista 1994-ben Koós Iván tervei alapján Jézus példabeszédeit vitte bábszínpadra. Ezek közül a tékozló fiú történetének szereplői és helyszínei jelennek meg: a kocsmától a mulatóig és a disznóóltól az atyai házig.
Ha tudni szeretné, hogy mit távolítottak el a Káldi-Biblia címlapjáról, miről elmélkedtek Loyolai Szent Ignác követői, miért nem helyeselt a püspöki kar egy képes bibliakiadást, hogyan képzelte el Gaston Courtois atya a jó képregényt, és hogyan mulatott a tékozló fiú, látogassa meg kiállításunkat.
A vándorkiállítás első helyszíne a pesti belvárosi plébániatemplom altemploma, ahol szeptember végéig lesz látható. (A templom belépődíjas, de aki kifejezetten a Káldi-kiállítást szeretné látni, azoknak a belépés ingyenes.) A tervek szerint a kiállítás októbertől különféle piarista és jezsuita iskolákban lesz látható.
- A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya Levéltára és Rendtörténeti Könyvtára, a Piarista Rend Magyar Tartománya Gyűjteményei és a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia kiállítása
- Szöveg: Bácskai-Horváth Hajnalka, Koltai András, Siptár Dániel, Szekér Barnabás, 2026 · Látványtervező-berendező: Zalavári Tibor · További képek forrása: Dunántúli Református Egyházkerület Ráday Könyvtára, Országos Széchényi Könyvtár
