Diáknévsorok: Kecskemét (1715–)

A gimnáziumot Koháry István országbíró, Kecskemét egyik földesura alapította. 1714-ben 30 ezer forintot adott át a piarista rendnek, hogy abból latin nyelvű gimnáziumot létesítsen, és fölépítse a szükséges épületeket. A piaristák 1715 februárjában kezdték meg a tanítást a gimnázium alsó két osztályában, a katolikus elemi iskola épületében (a ferences kolostor mellett).

Saját házuk első része 1724-ben készült el a Déllő-tó partján. Ekkor nyílt meg a harmadik és negyedik osztály, majd a gimnázium a felső két osztály megnyitásával 1754-ben vált teljessé, a telek északi végében emelt külön épületben.

A 19. századtól a gimnázium fejlesztését a kecskeméti katolikus egyházközség vállalta magára, amely 1825 és 1832 között a piarista templom déli oldalához új iskolaépületet emeltetett, a túloldalon álló rendház arányait követve.

A szabadságharc után, az bevezetett új középiskolai rendhez (Entwurf) igazodva, a kecskeméti gimnázium 1850/1851-re négyosztályos magyar nyelvű gimnáziummá szűkült, de az egyházközség anyagi támogatásával 1859 és 1862 között nyolcosztályossá fejlődött. Ettől kezdve itt tanultak a rend gimnazista korú növendékei, a studensek is, akik jelentősen hozzájárultak az iskola színvonalának emelkedéséhez. Az iskolaépület 1860/1861-ben, 1888-ban és 1893/1894-ben újabb szakaszokkal bővült, de az évek során ez is szűknek bizonyult, így 1930 és 1933 között az egyházközség Hültl Dezső terve szerint új, neobarokk, tornyos gimnáziumot emelt a piarista templom előtti téren. Ezt követően a régi iskolaépületbe a rendház költözött. Ugyanakkor, az 1935-ben végleg megszűnt stúdium helyén 1934-ben diákotthon (fiúkonviktus) nyílt.

A második világháború alatt, 1942 nyarától egészen 1947 tavaszáig az új gimnáziumban magyar majd orosz katonai kórház működött. Ezalatt a tanítás a református újkollégiumban, majd az angolkisasszonyoknál folyt (1944/1945-ben az összes kecskeméti gimnáziummal összevontan). 1946/1947-től az intézmény általános iskolai alsó osztályokkal bővült a rendház földszinti termeiben, főként az angolkisasszonyok elemi iskolájának átengedett fiútanulóiból.

1948-ban azonban a kommunista hatalom az egész iskolát és a konviktust is államosította. Az állami gimnázium Katona József néven működött (1949-től összevonva a szintén államosított, református gimnáziummal), de 1950-től, az állam és egyház közötti, kikényszerített „megegyezés” után újra indulhatott a piarista gimnázium is, négy évfolyamon, diákotthonnal. Utóbbi célra a rend a régi gimnáziumi épületet (a templomtól délre) is visszakapta (azonban emeletét 1957-ig a Megyei Tanács irodái foglalták el), az új gimnáziumi épület nyugati oldalát azonban az állami Jókai Mór Általános Iskola használta. A gimnázium és a diákotthon tanári és prefektusi karát fiatal, de már tapasztalt piaristák alkották, akik önfeláldozó munkával színvonalas katolikus iskolát teremtettek diktatúra legsúlyosabb évtizedeiben is. A rendház mögött diákebédlő is főként a tanárok és diákok önkéntes munkájával készült el 1971-ben.

A diktatúra bukása után, 1993-ban a piarista rend átvette az épületében működő állami általános iskola fenntartását, így a piarista iskola 12 osztályos, alsóbb szintjein koedukált  intézménnyé bővült. 2012-ben az angolkisasszonyok is átadták a Ward Mária Leánygimnázium fönntartását és Czollner téri épületeit a piarista rendnek. Az egyesült, közel 1000 fős oktatási intézmény 5-8. évfolyamai a Czollner téren működnek. Ugyanitt, a nővérek korábbi rendházának jelentős átalakításával 2014-ben piarista óvoda is indult.

Gimnáziumi anyakönyvek

matricula.hu

1715–1730

  • Lappang
  • Catalogus studiosae juventutis Scholas Pias frequentantis
  • Föltehetően a gimnázium világháborús kiürítésekor, 1944-ben veszett el. Nyers Lajos 1936-ban még használta (vö. Nyers Lajos, A kecskeméti piarista gimnázium első tanárai és tanítványai 1715-1730, in Ért/Kecskemét 1935/36, 21-31). Az 1985-ben készült mikrofilmsorozaton (PMKL, Mikrofilmtár, 88-126. tekercs) már nincsen rajta.

1737–1766

A Koháry-alapítványból támogatott diákok, 1753–1776

1767–1808

  • Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Kecskeméti gimnázium levéltára, Régi korszak (III.8.a), Anyakönyvek, nº 3.
  • Liber continens catalogos scholasticae juventutis / Catalogi scholasticae juventutis, quae ab anno 1767 in hoc nostro gymnasio Scholarum Piarum Kecskemethiensium erudiebatur. – Inventarium omnium rerum usibus gymnasii Kecskemethiensis apus Scholas Pias benigne gratuito oblatum, et ex benige resolutio peciniatio subsidio comparatarum (tankönyvek leltára, 1781).
  • matricula.hu

1805

1809–1828 (1. félév)

1828 (2. félév)–1846

1847–1859

1851–1948

  • Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Kecskeméti gimnázium levéltára, Régi korszak (III.8.a), Anyakönyvek, nº 7-104.
  • Névjegyzékek / Névkönyvek (1868/69-től.) / Főnévkönyvek (1916/17-től.) / Anyakönyvek (1939/40-től.)
  • Számozásuk végig a tanéveket követi, az egyes osztályokra vonatkozó füzeteket 1855/56-tól kötetbe kötötték. Az 1942/1943. és 1943/1944. évi (nº 99-100.) kötet lappang.
  • matricula.hu

Érettségi anyakönyvek, 1863–1948

  • Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Kecskeméti gimnázium levéltára, Régi korszak (III.8.a), Érettségi anyakönyvek, nº 1-7.
  • Kimutatások a kecskeméti róm. kath. főgymnasiumban tartott érettségi vizsgálatokról / Érettségi vizsgálatot tett tanulók törzskönyve
  • matricula.hu

Feldolgozások

Nyomtatott iskolai értesítők

Bibliográfia

  • Dörnyei Sándor–V. Ecsedy Judit–Pavercsik Ilona, A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája: XVIII. századi érdemsorozatok, Budapest, 1989 (A magyar neveléstörténet forrásai, 3), 67.
  • Gráberné Bősze Klára, A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája 1800–1850 (A magyar neveléstörténet forrásai, 28), Budapest, 2013, 62-63.
  • Gráberné Bősze Klára–Léces Károly, A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája 1850/51–1948/49, 9. kötet (A magyar neveléstörténet forrásai, 16), Budapest, 2001, 219-226

 ✓ Kész

© Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, 2022