A képet a debreceni rendház 1749 októberében rendelte meg 65 forintért egy bécsi festőnél, és 1750 júniusára készült el, amikor Orosz Zsigmond vicerektor személyesen vitte el a pénzt Bécsbe („Pro imagine B[eati] Fundatoris in 65 Rhenenses conventa dati anticip[a]te duo aurei Cremnicienses [fl.] 10. d. 8.” – 1750. jún. 30.: „Pictori Viennensi ad exolutionem totalem imaginis B[eati] P[atris] nostri missi per P. Vice-R[ecto]rem Viennam [fl.] 72.” PMKL, Debreceni rendház levéltára, Lib. 34: Liber expensarum domus Debrecinensis, 1749. okt. 17. , és 1750. jún. 30. alatt; vö. Baranyai Béláné, Újabb adatok a debreceni Szent Anna templom berendezésének történetéhez, in Ars Hungarica 8(1980), 153. – A „bécsi festőt” Garas Klára azonosította Johann Stephan Boyack-kal, mivel „a sajátosan puha formák, a mintegy viaszból formált arcok, a típusok, a zsúfolt elrendezés feltűnő rokonságot mutatnak a privigyei képpel” (B 7) (Garas Klára, Anna Petrová-Pleskotová, Maliarstvo 18. storočia na Slovensku, Bratislava, 1983 [recenzió], in Művészettörténeti Értesítő 33(1984):3, 181). – Biró Vencel a képet így írta le: „a Szent … kezében kis könyvet tart. Előtte diákok állnak, az előtérben főnemesi fiú prémmentésen, dolmányosán, csizmásan. Kérő szemmel könyvet tart Kalazancius felé, aki balkezével a kérdezett helyre mutat. Másik oldalán polgár fiú térdel. Több gyermek foglalatoskodik még a képen” (Biró, Piarista nagyok, 74). A felhőzetben szárnyas puttófejek vannak. – 1983-ban Deák Katalin Restaurálta (Szépművészeti Múzeum).
