Kalazanci Szt. József angyalokkal

Sorszám: 
C 04
Készítő: 
Chmelik Mátyás (Vác, 1754/1770)
Keletkezési idő: 
1755
Anyag és méret: 
mészkő
Lelőhely: 
Vác, piarista templom, homlokzat
Leírás: 

A szobrot eredetileg a templom előtt álló Szentháromság-szoborra szánták, de vita támadt elhelyezése körül. Erről a rendház krónikája ezt írta: „Occurrit hic notandum, quod posteaquam Statua creata fuisset Sanctissimae Trinitatis, interea temporis apparata est etiam statua lapidea B. Patris Fundatoris nostri (ad cuius exolutionem plurimam contulit opera et studium R. P. Innocentius [Dezericzky] exassistens generalis, a plurimis nobis bene cupientibus praetium per lato nostrum positum exoperantis), quam nostri cupiebant adjici Statuis, quibus instructa est moles lapidea, Statua Sanctissimae Trinitatis, annuit in eo quidem enim Reverendissimus Dominus Virth. Sed eo parte, ut statua Domini nostri Patriarche parte sinistra, statua vero Francisci Xaverii in dextra consistat, quod quam nostri nullo pacto admisisse voluerunt. Reverendissumus Dominus Virth a dextris collocavit S. Francisci Xaverii, a sinistris vero S. Aloisii, atque hoc impedimento interveniente postea nostri concluserant, ut consistat in medio frontis sacrae aedis locutia. Quoniam porro frons durante hac controversia neglecta fuerit, et sine albatione constiterit, ut primum Dominus Reverendissimus Virth laudatus paulo Sanctorum satuas eo, quo dicto modo constituisset, mox nostri supplicem libellum ad plenipotentiarum, ut vocant Excellentissimi Archipraesulis Michaelis ab Althan Dominum Reverendissimum Karelli dederunt, qui decrevit dandos imperialis centum, atque ita ingenti fenestra, quae medium frontis sacrae aedis vacuum atque inans occupabat clausa inalbatio adhibeta, primum insigne nostrum Marianum superficiem frontis existimans, tum B. Patris statua in loco, quo conscipitur, positi, denique cancelli lapidei infra statuam B. Patris pro capiendis et excipiendis musicis deservientes, sunt adiecti. Atque ita et controversia tota evanuit, et fronti templi non contemnendus decor accessit, et B. Patri conveniens locus obtigit! Anno 1755, a quo tempore publice modalitatem conspicitur.” = „Itt kell följegyeznünk, hogy miután megalkották a Szentháromság szobrát, ezalatt az idő alatt jelent meg Szent Rendalapítónk kőszobra is (amelynek megvalósulásához nagyon sok munkával és buzgalommal járult hozzá Tisztelendő [Dezericzky] Ince volt generális és asszisztens atya, közülünk sokak által támogatva, akik azt kívánták, hogy ezt az értéket elénk állítsák), amelyet a mieink hozzá kívántak adni a Szentháromság-szoborhoz, amelyet egy kőtömbre szereltek, és ehhez hozzá is járult főtisztelendő Würth [Ferenc, váci kanonok] úr. De abban, hogy a mi Szent Pátriárkánk szobra balról, Xavéri Ferencé pedig jobbról álljon, a mieink semmi módon nem akartak beleegyezni. Würth főtisztelendő úr jobbról Xavéri Szt. Ferencét, balról pedig Szt. Alajosét helyezte el, tehát ezen akadály közbejötte miatt végül am mieink arra jutottak, hogy a templom homlokzatának közepe lesz a megfelelő hely. Minthogy pedig a homlokzat ezen viszály ideje alatt elhanyagolódott, és meszelés nélkül állt, kievéssel miután Würth főtisztelendő úr a szentek dícsért szobrairól az elmondott módon döntött, a mieink Nagynéltóságú Althan Mihály főpásztor meghatalmazottjához, Főtisztelendő Karelli úrhoz kérvényt intéztek, aki elrendelete, hogy 100 birodalmi aranyat adjanak, így tehát a templom homlokzatának közepén a hatalmas ablakot, amely üresen és céltalanul foglalta el a helyet, lezárták és meszelés után először a mi máriás címerünket helyezték el a homlokzat közepén, azután Boldog Atyánk szobrát oda, ahol áll, végül a zenészek megtartására és befogadására szolgáló kőkorlátot tettek a Boldog Atya szobra alá. Aztán így az egész ellentét is eloszlott, a templom homlokzatához nem csekély ékesség járult, és Boldog Atyánknak is méltó hely jutott! Ez az 1755. évben volt, amióta nyilvánosan láthatjuk.” (PMKL, Váci rendház levéltára, Lib. 1, p. 33; magyar fordítása Molnár István alapján, vö. PMKL, Molnár István hagy., Sk 10).

Reprodukciók forrása: 
MI, Sk 11, 19a; Sk 15, 32; Sk 15, 33a.