A napokban értünk el a 60. évfordulójához annak, hogy a II. Vatikáni Zsinat közzétette a keresztény nevelésről szóló, Gravissimum educationis kezdetű nyilatkozatát. Az akkoriban „kevésbé haladónak” tartott dokumentum időszerűségét most XIV. Leó pápa apostoli levéllel erősítette meg, amelyben megállapította, hogy az 60 év alatt „semmit sem vesztett erejéből. Elfogadása óta olyan intézményeknek és karizmáknak adott alapot, amelyek ma is vezetik útjainkat”. Ezért a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Piarista Rend Magyar Tartománya által 2025. november 6-án rendezett nevelési konferencia központjában is a Gravissimum educationis áll.
Ebből az alkalomból érdemes felidéznünk, hogy a piarista rend vezetői is kezdettől fogva nagy érdeklődéssel vettek részt a zsinat nevelési nyilatkozatának kidolgozásában. Laureano Suárez generális asszisztens (aki korábban, 1948 és 1953 között Tomek Vince generális titkára volt) 1961/1962-ben a szemináriumokkal és tanulmányokkal foglalkozó előkészítő bizottság konzultoraként dolgozott a szöveg megfogalmazásán, majd 1962. szeptember 28-án XXIII. János pápa zsinati szakértővé nevezte ki. Tomek Vince 1963. április 11-én, az első zsinati ülésszak lezárulta után így tudósította magyarországi rendtársait: „Mi az iskolai szkémában vagyunk érdekelve, amely harmadrésze annak a szkémának, amelyet a Szemináriumok és Iskolák Bizottsága dolgozott ki. Ennek a részlet szkémának az előadója Suárez asszisztens atya volt. Ez persze azt jelenti, hogy ő készítette elő, dolgozta át, etc., s ezt Sántha [György asszisztens] atya állandó segítségével csinálta.” (Piarista Hírek 1963, 3). Utóbbinak, a latin nyelv kiváló művelőjeként nyilván a szöveg pontos megfogalmazásában volt szerepe.
A szöveg akkoriban még a tanulmányokról és nevelési intézményekről szóló tervezet egyik fejezeteként létezett, amely „a katolikus iskolákról” szólt. Sokszori átalakítás után végül 1964 őszén, a harmadik zsinati ülésszak elején ebből a fejezetből hetedik változatként, erősen megrövidítve külön deklaráció készült „A keresztény nevelésről”. Tárgyalására a zsinat plénuma előtt november 17–19. között került sor, igen röviden, mert azokban a napokban a zsinati atyákat sokkal súlyosabb kérdések, a vallásszabadságról és az egyházról szóló okmányok foglalkoztatták. A nyilatkozatot a zsinati atyák végül a negyedik ülésszakon, 1965. október 14-én fogadták el, majd a 28-án tartott ünnepi ülésen hirdette ki VI. Pál pápa, négy másik zsinati okmánnyal együtt (Magyar Kurír 1965:327. sz)
A „Gravissimum educationis monumentum” („A nevelés igen súlyos jelentősége”) kezdetű nyilatkozat szinte azonnal megjelent az Ephemerides Calasanctianae hivatalos rendi közlöny novemberi számában, amely a magyar piaristákhoz is eljutott. Ennek nyomán 1966 februárjában a magyar piaristák írógéppel sokszorosított, Piarista Hírek című hírlevele is leközölte, magyar fordításban (jegyzetek nélkül). Ezt a magyar szöveget kétségtelenül Albert István tartományfőnök készítette, aki máskor is szívesen fordított latin nyelvű egyházi dokumentumokat (például Tomek Vince generális éppen 1965 nyarán kiadott körlevelét „iskolai szolgálatunk főbb problémáiról”).
Albert István tehát minden bizonnyal a Gravissimum educationis első magyar fordítását készíthette el, mivel a nyilatkozat magyarul, nyomtatásban csak 1969-ben jelent meg a Szent István Társulat „zsinati füzeteiben”. Ott azonban nem Albert szövegét tették közzé, hanem egy másik fordítást, amely később, jelentősen átdolgozott formában, Várnagy Elemér bevezetőjével került be a Cserháti József és Fábián Árpád által szerkesztett A II. Vatikáni Zsinat tanítása című kötetbe (Szent István Társulat, 1975), és a zsinati dokumentumok további átdolgozott magyar nyelvű kiadásaiba.
Alább a három fordítást egymás mellett láthatjuk a dokumentum 8. fejezetének első bekezdésében.
| GE, 1965 | Albert István, 1966 | Szent István Társulat, 1969 | Szent István Társulat, 1976 |
| Ecclesiae praesentia in scholarum campo ostenditur peculiari ratione per scholam catholicam. Ea quidem non minus quam aliae scholae fines culturales et humanam iuvenum formationem prosequitur. | Az Egyháznak az iskolák területén való jelenlétét különösképpen megmutatja a katolikus iskola. Ez – más iskoláknál nem kevésbé – törekszik a kultúrának céljaira és az ifjaknak humánus képzésére. | A kimondottan katolikus iskola mutatja különleges módon az Egyház jelenlétét az iskoláztatásban. Ez az iskola, éppúgy mint a többi, a művelődés céljait és az ifjúság jellemének alakítását akarja megvalósítani. | Az Egyház jelenlétét az iskoláztatásban a katolikus iskola teszi különösképpen kézzelfoghatóvá. Ez az iskola, éppúgy mint a többi, a művelődés céljait, és az ifjúság jellemének alakítását szorgalmazza. |
| Proprium autem illius est communitatis scholaris ambitum, spiritu evangelico libertatis et caritatis animatum creare, adolescentes adiuvare ut in propria persona evolvenda una simul crescant secundum novam creaturam quae per baptismum effecti sunt, atque universam culturam humanam ad nuntium salutis postremo ordinare ita ut cognitio quam alumni de mundo, vita et homine gradatim acquirunt, fide illuminetur. | Sajátos föladata, hogy megteremtse az iskolai közösség légkörét, amely telítve van a szabadság és a szeretet evangéliumi szellemével; segítse a fiatalokat, hogy önnön személyük kifejlesztésében együtt növekedjenek azon új teremtmény szerint, amellyé a kereszténység által váltak, és végső fokon az egész emberi művelődést rendeljék oda az evangéliumhoz, úgyhogy a hit világítsa meg azt az ismeretet, amelyet a növendékek fokozatosan megszereznek a világról, az életről, az emberről. | Vannak azonban sajátos feladatai: teremtse meg az evangéliumi szabadság és szeretet légkörét az iskolai közösségben; segítse a fiatalokat abban, hogy személyiségük kibontakoztatásával együtt növekedjék bennük az az új teremtmény, amellyé a keresztségben lettek; az emberi kultúrát úgy kapcsolja össze végső fokon az üdvösség hírével, hogy a hit fénye hassa át a világról, életről és emberről fokozatosan szerzett ismereteket. | Vannak azonban sajátos feladatai. Megteremti az evangéliumi szabadság és szeretet légkörét az iskolai közösségben, segíti a fiatalokat abban, hogy személyiségük kibontakoztatásával együtt növekedjék bennük az az új teremtmény, amellyé a keresztségben lettek. Végül, az egyetemes kultúrát úgy kapcsolja össze az üdvösség hírével, hogy a hit fénye járja át a tanulóknak a világról, az életről és emberről fokozatosan szerzett ismereteit. |
| Ita quidem schola catholica, dum progredientis aetatis condicionibus sicut oportet se aperit, suos alumnos ad civitatis terrestris bonum efficaciter provehendum educat et ad servitium pro Regno Dei dilatando praeparat, ut exemplaris et apostolicae vitae exercitio salutare veluti fermentum humanae communitatis efficiantur. | Így a katolikus iskola, miközben kellőképp megnyílik a haladó kor kívánalmai előtt, nevelje növendékeit a földi ország javának hatásos előmozdítására, és készítse elő őket az Isten országa terjesztésének szolgálatára, hogy példájukkal és apostoli életükkel legyenek az emberi közösség üdvösségének kovásza. | Így a katolikus iskola, lépést tartva korunk fejlődésével, növendékeit ráneveli a földi haza javának hathatós munkálására, előkészíti őket Isten országának szolgálatára, hogy a példamutató és apostoli élet gyakorlásával mintegy kovászává legyenek a társadalomnak. | Így a katolikus iskola – és ez szükséges is – lépést tart korunk fejlődésével, növendékeit ráneveli a földi haza javának hathatós munkálására, és előkészíti őket Isten országának szolgálatára, hogy példamutató és apostoli életükkel mintegy kovásza legyenek a társadalomnak. |
