Izgalmas nyelvújítási kvízt állítottunk össze Hanák János piarista szerzetes 19. század közepén kitalált, igen kreatív és humoros, magyaros állatnevei alapján. Kitaláljátok, hogy mi lehet a cicabó, a gór ugrány, a hátrahorg vagy a foltos nyakorjány? A játékot 5-99 éves korig mindenkinek ajánljuk, de vigyázat, nem olyan egyszerű!
Az első világháborút követő nemzeti összeomlás, majd az ország területének megszállását és megcsonkítását szentesítő trianoni békeszerződés a magyar piaristák életét is alapjában rengette meg. Iskoláik és rendházaik többsége az új országhatárok mögé került: kilenc ház Csehszlovákia, négy Románia, egy pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fennhatósága alá került. Trianon századik évfordulója alkalmából ezek sorsát elevenítjük föl, hogy nehéz éveik emlékével járuljunk hozzá közös múltunk megértéséhez és feldolgozásához.
Ebben a különleges helyzetben, amikor liturgiákon is csak online módon tudunk részt venni, szerettünk volna valami apró dologgal mi is hozzájárulni a nagyheti események közvetlenebb megéléséhez. Metszetgyűjteményünket segítségül hívva egy digitális kamarakiállítást hoztunk létre, ahol a képeken keresztül végigelmélkedhető, végigkövethető Krisztus szenvedéstörténete. A tartalom művészettörténeti, teológiai csemegeként is fogyasztható, különleges 17-19. századi metszetek, illetve egyéb műtárgyak szerepelnek a válogatásban. A virtuális tárlat elérhető (regisztráció nélkül is):
A Magyarország piarista múltjából című piarista rendtörténeti könyvsorozatunk első 11 kötete teljes terjedelmében elérhetővé vált a tegnapi naptól a Piarista Központi Könyvtár elektronikus könyvtárában, PDF formában. A könyvek 2007 és 2017 között jelentek még a Piarista Rend Magyar Tartománya kiadásában, és a Központi Levéltárban készültek (az 5. kötet kivételével, amelynek műhelye a szegedi piarista gimnázium volt, és egyelőre még nem hozzáférhető).
Debrecen piaristáinak missziója az epidémia idején annyira egyedülálló a provincia történetében, hogy karakterisztikus vonásait kár volna a hevenyészett képből is kihagyni. A piaristák Debrecenben nem szívesen fogadott vendégek. Erdélynek és a Partiumnak a Diploma Lepoldinum óta megszüntetett különállása politikai egyezkedésre kényszeríti a várost a bécsi udvar hatalmaival, ha autonóm jogainak érvényt akar szerezni. Az 1715-ös országgyűlésen biztosított szabad királyi város jelleg lényegében jogi üzlet.
A piarista krónikák a pestises betegek gondozásában résztvevőkről többnyire csak akkor emlékeznek meg, ha az illető piarista belehalt. Így villan szemünkbe egy-egy váratlan eset, félig ismert név. Az alábbiakban vegyünk szemügyre néhány sebtiben meglelt epizódot házaink sorsáról és munkájáról ebben a szituációban.
„Az 1737/1739. évi szerencsétlen török háború után … kitört az országban a dögvész. A háború okozta roppant károkhoz még csak ez kellett, hogy a keserűség pohara színültig megteljék. Az általános kétségbeesés, mely úgy Pest városának, mind az egész országnak lakosságán erőt vett, szinte leírhatatlan. … Pest városában 1743-ig pusztított a dögvész. A gazdagabb polgárok és a papság jelentékeny része a városi plébánossal együtt idejekorán elmenekültek.
A Piarista Tartományfőnökség döntése értelmében 2020. március 17-től a rendkívüli járványhelyzetre való tekintettel a tartomány gyűjteményei, így a Központi Levéltár és a Piarista Múzeum is zárva tartanak a személyes kutatás, látogatás számára. A zárva tartás alatt a levéltárosok is többnyire otthonról végzik a munkájukat, így általában telefonon keresztül sem leszünk elérhetőek, de email-ben igyeszünk továbbra is felvilágosítással szolgálni. Megértésüket köszönjük!
Az első világháborút követő nemzeti összeomlás, majd az ország területének megszállását és megcsonkítását szentesítő trianoni békeszerződés a magyar piaristák életét is alapjában rengette meg. Iskoláik és rendházaik többsége az új országhatárok mögé került: kilenc ház Csehszlovákia, négy Románia, egy pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fennhatósága alá került. Trianon századik évfordulója alkalmából ezek sorsát elevenítjük föl, hogy nehéz éveik emlékével járuljunk hozzá közös múltunk megértéséhez és feldolgozásához.
A GSM – Generációk Saját Mobiljai című kiállításunk még 2020. március 6-ig megtekinthető a budapesti piarista központban (A épület, 5. emelet). A családok számára kivételesen szombaton is nyitva tartunk, február 22-én 9–16 óra között, február 29-én 10–17 óra közöttt. Ezen a napon, február 29-én 15 órától lesz az utolsó kurátori tárlatvezetés, amelyen a kiállító magángyűjtőkkel is találkozni lehet majd – ez különösen is érdekes lesz.